Reduktor kiválasztása

A reduktorod a felszerelésed egyik legfontosabb része. Ez az eszköz biztosítja a víz alatt az élethez szükség légző gázt számodra, ezért a megfelelő kiválasztása során oda, kell figyelni, és amennyiben megvetted a számodra megfelelőt, a karbantartásról és ápolásról sem szabad megfeledkezni. A reduktorod számodra annyira fontos a víz alatt, mint a megfelelő gondolkodásmód, vagy a merülőtárs megléte.

A reduktor vásárlás az egyik legfontosabb döntés a felszerelésid megvásárlása során. A vásárlás során érdemes olyan típusokat választani melyek kipróbált, és tesztelt típusok. Az új típusok lehet, hogy sok új tulajdonsággal rendelkeznek a régebbi típusokkal szemben, de ezekkel kapcsolatban, későbbiekben hibák jöhetnek elő.

A reduktor gyártójának kiválasztásánál fő szempont lehet az, hogy milyen szerviz háttérel rendelkezik itthon és külföldön egyaránt. Milyen tartalék alkatrész ellátottsággal rendelkezik. Mivel a nyomáscsökkentőket minimum évente szervizezni kell ezért ez is egy döntő szempot lehet választásnál.

Amennyiben lehetőséged van vásárlás előtt próbálj ki minnél több gyártót, és típust. Kérdezd meg tapasztaltabb búvárismerőseidet, oktatódat.

Az olyan reduktorokat érdemes kerülni melyek nem sztenderd csatlakozási pontokkal vannak kialakítva. Felmerülő probléma lehet, ha nem általános elterjedt alkatrészeket használtak a gyártás során, akkor azt esetleg egy külföldi utazás során felmerülő hiba esetén nem lehet cserélni, vagy esetleg kijavítani. Ilyen felmerülő probléma lehet még a nem szabványos menetek a reduktoron lévő kivezetéseknél, a legelterjedtebb LP (alacsonynyomású) csatlakozó méret a 3/8” az Apeks gyártmányú reduktor esetében fordul elő a ½” –os kivezetés. A magasnyomású csatlakozó mérete 7/16”. Arra is érdemes odafigyelni, hogy a kivezetések között legyen elég hely arra, hogy villáskulccsal a csöveket megfelelően rögzíteni tudjuk, és a törésvédők elférjenek egymás mellett.

További megfontolások tárgya lehet, hogy hány kivezetés van az első lépcsőn. Gondoljunk bele amennyiben a búvárunk szárazruhát is használ, ami plusz egy inflátor tömlővel jár, akkor minimum 4 alacsonynyomású kivezetésre van szükség, úgy hogy abból 2-2 csövet a két irányban megfelelően el tudjuk vezetni. Érdemes arra is odafigyelni, hogy mennyire tudjuk a második lépcsőnket víz alatt oly mértékben szétszedni, hogy a bejutott idegen tárgyaktól a meghibásodást meg tudjuk szüntetni. Ilyenkor esetleg a második lépcsőben lévő membrán kimozdulhat a helyéről, vagy esetleg a bekerült tárgytól nem tudja működésbe hozni a benne lévő szelepet. Amennyiben a víz alatti szétszedés lehetséges az ilyen hibák a nélkül elháríthatóak, hogy bármilyen más megoldást keljen választanod.

Első lépcső

Az első lépcsők legfontosabb feladata, hogy a palackban uralkodó nyomást egy úgynevezett környezeti nyomásra csökkentse. Ez általában az abszolút nyomás + 8-10 bár lehet, természetesen vannak olyan gyártók, akik más középnyomás értékeket használnak, amennyiben kíváncsi vagy, hogy az általad választott reduktornak, mekkora érdeklődj, az eladótól, vagy a termék gyártójától.

Az első lépcsők kialakításuk szerint két nagy csoportba oszthatók- dugattyús és a membrános kivitel. A dugattyús kivitelű első lépcsők kevesebb mozgó alkatrésszel rendelkeznek. Ezáltal a légzés közbeni munka is jóval kisebb, és a membrános típussal szemben durvább bánásmódot is elvisel. Azok, akiknél előfordulhat az, hogy víz alatt valamilyen okból kifolyólag a reduktorukat vízzel kelljen elárasztani, azok jobban teszik, ha a dugattyús kivitelt választják. A dugattyús kivitel esetében a víznyomás, és a levegő nyomása közötti különbség a dugattyút elmozdítja, ami ez által egy szelepet nyit és zár. Amennyiben a dugattyú elhelyezkedése merőleges a palackból érkező levegő irányára, akkor a levegő nyomásával szemben a dugattyú elmozdulásához kis erő is elégséges, ebben az esetben az első lépcső egy kiegyensúlyozott első lépcső.

Technikai búvárkörökben a legelterjedtebb dugattyús első lépcső a Scubapro által gyártott MK25-ös típus. Ez egy kiegyensúlyozott első lépcső 5 középnyomású és 2 magasnyomású kivezetéssel. A középnyomású kivezetések a reduktor egyik végén találhatóak, amely elősegíti a csövek megfelelő elhelyezését bármilyen konfiguráció esetén. A dugattyús kivitelű reduktorok alkalmasabb a stage és dekompressziós palackok használata esetén, mivel ez a típus jobban ellenáll a nyomáskamrába jutott víz káros hatásaival szemben, mint a membrános kivitel. Víz úgy juthat be az első lépcsőbe, ha víz alatt kell kicserélned a palackon az első lépcsőket, vagy ha túl sokáig hagyod a dekompressziós palackjaidat víz alatt leengedett nyomás mellett.

A membrános reduktorokban egy magasnyomású szelepet nyitja vagy zárja egy kis rúd, ami egy rugalmas membránhoz van rögzítve. Amikor a búvár levegőt vesz a nyomáskamrában a nyomás csökken, a membrán elmozdul, ezáltal nyílik a magasnyomású szelep. Mivel a külső nyomás közvetítése egy nyomásközvetítő rúdon keresztül történik, így nem szükséges, hogy bármilyen nyílás legyen az első lépcsőn. Mivel ezek a reduktorok teljesen zártak, így megfelelően használhatóak hideg vízben, így csökken az elfagyás okozta meghibásodások.

A membrános első lépcsők esetében is létezik kiegyensúlyozott és a kiegyensúlyozatlan típus. A dugattyús típustól eltérően, a membrános első lépcsők úgy érik el, hogy kiegyensúlyozottak legyenek, hogy a nagynyomású szelepülék mindkét oldalára levegőt juttat. A kiegyensúlyozatlan kivitel esetében, ahogy csökken, a palack nyomása úgy növekszik a középnyomás, mivel a palackból érkező nyomás segítségével záródik a HP szelep. Pont fordítva, mint dugattyús kiegyensúlyozatlan kivitelnél, mert ott ahogy csökken a nyomás a palackban sokkal kevesebb ideig tudja a dugattyút kimozdítani a szelepülékről, ezáltal csökken a középnyomás is.

A reduktorok a palackhoz való csatlakozásuk alapján is két csoportra oszthatóak, az egyik az úgynevezett INT (International) más néven kengyeles, a másik a DIN-es csatlakozás. Manapság már nem nagyon jelent akadályt, hogy a világon melyiket használják. Természetesen lehet mind a két fajtához kapni átalakítókat, melyek segítségével bárhol a világon használhatjuk reduktorunkat.

Mindkét típusnak vannak előnyei és hátrányai. A DIN-es verziónál a csatlakozást tömítő O gyűrű védettebb, ezáltal kisebb a szivárgás esélye. A DIN-es verziót a barlangi és technikai búvárok előnyben részesítik, mert ezek használata mellett kisebb a beakadás veszélye.

Második lépcsők

A második lépcsők feladata hogy a tömlőkön érkező középnyomást a környezeti nyomásra redukálja. Ezt egy membrán segítségével teszi, ami belégzés esetén egy szelepet nyit, ami feltölti a második lépcső kamráját légző gázzal. A legtöbb második lépcsőt két nagy csoportba lehet sorolni az által, hogy milyen típusú szeleppel van ellátva. Ez lehet légző gáz áramlásával egyező irányú (pl. Scubapro G250, Apeks TX50) vagy a gáz áramlásával fordított irányú szelep (pl. Poseidon Jetstream). A két típus között a legfontosabb különbség, hogy meghibásodás esetén ez egyen irányúak folyamatosan adagolják a légző gázt, míg a fordított szeleppel ellátott második lépcsők elzárják a gáz útját.

Néhány második lépcső el van látva olyan szabályzóval, amely segítségével a szelepnyitás erősségét állíthatjuk, ezáltal a légzési ellenállása szabályozható a reduktornak. Ezt az állítót sose, hagyd teljesen betekerve, mert a szelepülék felszín hamarabb elhasználódhat. A második lépcsők többsége el van látva egy olyan állítási lehetőséggel is, amely segítségével a levegő áramlási irányát tudjuk változtatni a második lépcső belsejében. A reduktorok többségén a tömlő csatlakozás a jobb oldalon van elhelyezve, de néhány típusnál ez átszerelhető a második lépcső bal oldalára is (ilyen például a Scubapro R190). Ez egy egyszerű átalakítás a legtöbb boltban el tudják végezni neked az átszerelést. A reduktor szétszerelése egyszerű kell, hogy legyen akár a víz alatt is, hogy az esetleges szennyeződéseket könnyen eltávolíthasd. A piacon lévő reduktorok nem minden esetben kínálják ezt a lehetőséget. A tartalék reduktor kiválasztása során, is érdemes , ugyanolyan minőségű, megbízható terméket venned. A tartalék második lépcső jobb ha nem kiegyensúlyozott, nagyteljesítményű, könnyű levegőáramlást biztosító. Mivel itt sokkal valószínűbb az, hogy a levegő folyamatosan áramolhat a tartalék levegőforrásból. Ezért jobb ha egy kiegyensúlyozatlan típust választasz.

Ezért amikor a boltban egy tartalék második lépcsőt választasz, érdemes egy kiegyensúlyozatlan egyenes irányú szeleppel ellátott modellt választanod, amelyről könnyen eltávolítható a membránt fedő része. Erre megfelelő lehet a Scubapro R190-es második lépcsője, vagy az Apeks cég által gyártott ATX40-es típus.

Tömlők mérete:

Jelen írásban, csak a rekreációs búvárkodásban elterjedt tömlők hosszára és elhelyezésére térünk ki. A mai elfogadott rendszerekben a legalapvetőbb különbség, hogy a búvár abból a második lépcsőből lélegzik, amelyiket társlélegeztetés esetén a merülő társának odaad vagy azt amelyiket nem használja. Azok a búvárok, akik az első megoldást részesítik, előnybe azok általában egy 150-210 cm-es tömlőt használnak a szájukban lévő reduktorhoz. A hosszú tömlőt vagy a palack mellé gumizva tárolják, vagy pedig a jobb oldalon elindítva keresztbe a testükön és balról a nyakukat megkerülve helyezik el a tömlőt. Ebben az esetben a tartalék reduktor egy nagyjából 60 cm-es tömlőre van szerelve, mely a nyakukba van lógatva egy gumi segítségével. A másik elterjedt megoldás esetén a fő reduktor a szájban egy nagyjából 70 cm-es tömlőre szerelve. A tartalék reduktor egy 100-110 cm-es csövön, a jobb oldalukon rögzítve. Ebben az esetben a tartalék reduktort a könnyű észrevehetőség kedvéért feltűnő színekkel látják el a tömlővel együtt.

Kapcsolat: info@extasea.hu

www.extasea.hu