Vakbarát változat
 



 
«««
 
A VÖRÖS-TENGER
2009. Március 28. Szombat
A Vörös tenger nevét a benne nagy számban tenyésző kék fonalalgáról (Trichodesmium erythraeum) kapta. Az alga neve még nem teszi érthetővé a „Vörös tenger” elnevezést, de az alga chlorophil anyaga tulajdonképpen vöröses – narancssárgás színű és mikor nagy számban elszaporodik, a tenger szabályosan vörössé változik. A tenger vize tulajdonképpen kékeszöld színű, de a korallok és vízibolhák szintén színezik azt.

Egyiptomba mindenki azért utazik, hogy megnézze az ókor csodáit, de a Vörös-tengerhez már kevesen utaznak el. Nekünk magyaroknak egyébként is, a tenger az tenger, bárhol van is, és nem is gondoljuk milyen csodákat rejt a kék víz. A Vörös-tenger ráadásul az a hely ahol a tenger környezete is rendkívül látványos, kirándulásra csábító.

Az európai búvárok a legfontosabb merülési helyként tartják számon a Vörös-tengert, egyrészt Európához való közelsége, másrészt változatos élővilága miatt. Főként a legutóbbi években robbanásszerű változás történt a Vörös-tenger partvidékén, így Hurghada és Sharm el – Sheikh kitűnő merülő helyei és jól működő jól felszerelt világszínvonalú merülési célpontokká váltak. Az elmúlt években a helyi hatóságok víz alatti parkokat létesítettek azzal a céllal, hogy megőrizzék és védjék a természeti környezet kiemelten fontos területeit. Ezek a parkok szemmel láthatóan éreztették jótékony hatásukat, a legszebb merülő helyek közé tartoznak nemcsak a Vörös-tengerben, hanem az egész világon. Délfelé haladva az idegenforgalmi létesítmények ritkulnak rendszeres látogatottságuk ellenére az itteni vizekre a titokzatosság, a kontrasztok gazdagsága és a kiszámíthatatlanság jellemző.

A Vörös-tenger a korallok és halfajok fantasztikus változatosságával kínál páratlan merülési élményt. Ezt a látszólag apálymentes medencét a Szuezi-szoros, az Akaba-i öböl és Bab el Mandeb – szoros választja el az Indiai óceántól. Rendszeres áramlatok haladnak benne télen észak, nyáron dél felé és mély vizei is 30 Celsius fokra melegednek a tengerfenék vulkáni tevékenysége miatt. Eddig több mint 400 korallfajt jegyeztek fel és az itteni haltársulások 20 százaléka a világon sehol másutt nem található meg.

 
 
Látogatók: 37.564   Oldalletöltések: 89.297   By NetOffice & Compagnon     w3c_html40 w3c_css20