Csodálatos helyen jártam, sokaknak nem adatik meg ez az érzés, nekem szerencsére megadatott. Hálás köszönet barátaimnak, a BBBT-nek név szerint Lajosnak,  Safinak, Gyulának és Atinak, hogy velük tarhattam erre a helyre, ebbe a barlangba.
Hogy miért csodálatos? Jogos kérdés, olyan helyen járni, ahol eddig nem sok ember járt. Olyan helyen járni, ahol a természet az Úr. Olyan helyen járni, ahol minden egyes megtett méter az ismeretlenbe visz leírhattatlanul felemelő érzés.
Két olyan merülésben volt részem, olyan helyen jártam, amit elképzelni sőt leírni is nehéz. Leérkezésünk péntek éjféltájt történt, ahol már Safi és Gyula előfutárként várt minket. A szállásunk egy első osztályú apartman volt igen mérsékelt árral. Egy rövid beszélgetés után nyugovóra tértünk. Másnapi merülésünkre sokminden volt tervezve, sok olyan dolog amihez idő kell. Reggel egy szlovén barlangi búvár ismerősünket Matej-t megvártunk. Matej hozott magával 2 embert így Ő velük merült. Mi merülőpár beosztásunk szerint Ati, Safi, Gyula trió a 3. szifon utáni részig megy az általu addig ismert végpontig. Mi ketten maradunk Lajossal, és a vezetőkötéllel foglalkozunk. Mi indultunk elsőnek, és meglepetésünkre már rögtön a vezetőkötél hiányzott a barlang elejéből. Ezt a többiekkel tudatva, elkeztünk egy 5mm vastag kötelet befeketetni, Lajos vitte a kötelet kötött, le én világítottam neki, és ha kellett akkor vágtam, hogy haladjunk. Kb 15-20 méter után megtaláltuk azt a pontot ahol a kötél folytatódik. Itt a másik csapat utolért minket és folytatták útjukat. Mi haladtunk tovább az első tó felé. A tavat átúszva következett egy kisebb szifon, majd a 3. mély szifon. A „száraz” részek hatalmas tavas termekben nyilvánulnak meg, ahol a mennyezet 10 méterre feletünk helyezkedik el szebbnél szebb formákat mutatva. Idő közben elértük a 3. szifont melyett két útvonalon lehet megúszni egy mélyebb tágasabb járaton keresztűl vagy egy sekélyebb szűkebb járaton át. A mélység a mélyebb részen se haladja meg a 20 métert. A szifonban szerencsénkre szembetalálkoztunk proteuszokkal, és jópofa kis barlangi garnélákkal, melyek bolhaként patogva úszkáltak a vízben, amint valami mozgást érzékeltek. Idő közben eelértük a harmadik szifon végét ahol, két kisebb átbújás után beértük a többieket. Ekkor Lajos,  kimászott a vízből továbbjutást keresve, közben Gyula a vízben próbált valami átbújást keresni. Azt éreztük itt biztos nincs a vég mivel, jobb oldalt a vízből a sziklák mögött nagy tér látszódott, és erőssen áramlot a víz a kövek közül. Mivel a víz kissé hűvös volt, 9°C ezért én is kimásztam és palackjaimat lepakoltam. Ekkor érkezett vissza Lajos, aki kérte, hogy vigyek magammal egy nagy lámpát mivel talált egy nagyobb tavat, amit a fejlámpája nem világít be. A sziklán átmászva a tóba csobbanva átúsztuk a tavat. A tó bal sarkában egy magas hasadékon keresztül ömlött át a víz mely fölött traverzálva átjutottunk a hasadékon. Ezt igen óvatossan tettük meg mivel a vizes éles sziklák könnyen kárt tehetnek búvárruhánba és nincs kellemetlenebb érzés, mint amikor a hidegvíz befolyik. A hasadék túl oldalán 5-10 méteres szakaszon nagyobb sziklákon keresztül jutva elértük a tavat. A tó kb 30 méter hosszú és 15 méter széles. A közepén apró kavicsokból lerakódott hordalékból kis sziget. A hasadékkal szemközti oldalon egy aláhajlás szerű szakasz, ahol továbbjutás lehetősége lehet. Odaúsztunk a felszínen, ahol egy vezetőkötelet találtunk. Tehát innen is van tovább. A többiekkel tudatva a dolgot már rögtön tervezgettük is, hogy tudnánk itt továbbjutni, milyen felszerelések szükségesek a tovább jutáshoz. Mivel 3 órája már bent voltunk és a kintiekkel azt beszéltük, hogy 3-4 órát leszünk bent, így elindultunk kifelé.
Kint Matejékkal megbeszéltük a merülést, és tanakodtunk, hoyg legyen aznap 2. rövid merülés vagy sem. Az időre való tekintettel, délután 4 óra volt már, így úgy döntöttünk, hogy inkább időben megtöltjük a palackokat és rápihenünk a vasárnapra. A terv az volt, hogy két ember tovább megy, 3 segít neki.
Vasárnap reggelinél megbeszéltük a tervet. Lajos és Safi tovább megy, Ati segít nekik. Mi ketten Gyulával az első szifonba, egy 2-es kötelet lecserélünk egy 5mm-es biztonságosabb kötélre. Amint ezzel végeztünk, tovább megyünk  és segítünk a többieknek a hátsó részben.
A merülés a terveknek megfelelően zajlott, hátraérve Atival megvártuk a többieket, megérkeztek kb fél órás merülés után és jó hírrel szolgáltak, van tovább és 16 perc úszás után sem érték el a kötél végét. És ez az a rész, amire a címben is utaltam. Ezután a bevitt fényképezőgéppekkel próbáltunk fényképes dokumentációkat, csoportképeket készíteni. A hátsó terem jobb oldalában lévő hatalmas érintetlen csepkőfolyásokról képeket készíteni. A kezdetleges iránytűs mérések ezt mutatják, hogy a brlang párhuzamosan fut a völggyel a hegy gyomrában. Ez irányú feltételezéseket jó lenne, térképezési munkálatokkal bizonyítani, valamint, jó lenne a hátsó szifonban is továbbjutni, amennyiben az lehetséges.
Kis pihenés után elindultunk, kifelé. Kint összepakultunk ettünk egy kicsit és a visszatérés tervezgetésével elindultunk hazafelé.
Remélem lehetőségem lesz még itt, merülni, mert a lehetőség és a gyönyör tárházát rejti magában a hegy belseje.

Ezer köszönett a Barlangi Búvárok Baráti Társaságának:

Fotók: Lajos & Guszti

Kapcsolat: info@extasea.hu

www.extasea.hu