A homályos látás fizikája egyszerű, amikor az emberi szem vízzel érintkezik  fény sugarának megtörése, különbözik a felszínen bekövetkező fénytörésnél, így a szem nem képes a fókuszpontra összesíteni a fényt.  Erre egy egyszerű megoldást találtak ki az úgymond ősidőkben.  Amennyiben légtért alakítanak ki a búvár szeme, és a víz között ez a fénytörés nem következik be így a látásunk is éles marad a víz alatt.

A búvár maszk az egyik legalapvetőbb felszerelés mind a búvárok, mind a szabadtüdős búvárok körében.

A maszkok felépítése rendkívül egyszerű. Egy edzett üvegből (tempered glass) készült lencse van a szem előtt elhelyezve melyet egy szilikonból készült szoknya vesz körül, ami biztosítja, hogy ne kerüljön a szem és az üveg közé víz. Az egészet egy pánt rögzíti a fejre.  A búvárok számára készült maszknak magába kell foglalnia egy orrészt. Ennek a legfontosabb célja a mélység növekedésével a maszkban lévő nyomás és a környezeti nyomás közötti különbséget ki tudja egyenlíteni befújással.

A gyártók gyártanak olyan maszkokat is melyek az orr alatt egy szelepet tartalmaznak, ami a maszkba került víz kiürítését segíti. Sok búvár nem szereti ezeket a típusokat, mert ez a szelep könnyen meg hibásodhat, és ez által a maszkba folyamatosan víz kerül.  A búvár maszk víztelenítése egy egyszerű feladat. Miközben a fejet előredöntve a maszk felső peremét benyomjuk, közben az orron keresztül a levegőt kifújva a fejünket lassan hátrahajtjuk. Ezáltal a befújt levegő a maszkból a vizet kiszorítja.

Némely gyártó olyan maszkokat gyárt, amelyek a légzőcsővvel egybe van építve, vagy az üveg helyett műanyag lencsét használnak, az ilyen maszkokat, ha lehet messziről kerüljük, mivel nem alkalmasak búvár célokra.

Maszk vásárlása esetén úgy tudunk meggyőződni arról, hogy megfelelő számunkra, természetesen a színén kívül, hogy az arcunkra helyezve kiszívjuk belőle a levegőt. Amennyiben nem érrezük, hogy valahol a szilikonszoknya mentén beszivárogna a levegő, úgy az a méret megfelelő számunkra.

A maszk használata

Miután megvásároltuk a maszkunkat egy fontos teendő van a használatba vétel előtt. Mivel a gyártás során a lencséket vékony szilikon zsírréteggel látják el a sérülések elkerülése végett, ezt el kell távolítani.  Amennyiben ezt nem tesszük meg a maszkunk folyamatosan párásodni fog a víz alatt. Az eltávolítására két jól bevált módszer van. Az egyik, hogy fogkefe és fogkrém segítségével és egy jó kiadós dörzsöléssel, eltávolítjuk a zsírréteget. A másik megoldás a Cola maró hatásának kihasználása, tehát egy éjszakára áztassuk maszkunkat colában. Amennyiben a maszk tovább párásodik víz alatt úgy ismételjük meg a műveletet.

Ne felejetsük el, hogy minden használat előtt nyálazzuk be az üveg belső felét, és öblítsük ki. A nyál természetes páramentesítőként szolgál. Amennyiben ezzel bármilyen problémánk támad, akkor alkalmazzunk páramentesítő spray-t mely a legtöbb búvárboltban fellelhető.  És ne feledkezzünk el arról, hogy minden használat után öblítsük el édesvízzel, és ne tároljuk napfénynek kitett helyen.

A maszk típusai

Azt hogy ki melyen maszkot szeretne magának az egyéni ízlés dolga, alábbiakban felsoroljuk mi szerint lehet őket csoportosítani.

Az üveglencsék alapján

Léteznek olyan maszkok, melynek előlapja egyetlen üveglapból áll ezeket egyterű maszkoknak nevezzük, ezen kívül léteznek még az osztott terűek. Gyártók készítenek olyan maszkokat is melyek alul, felül, vagy akár oldalt plusz kicsi ablakokkal vannak ellátva, ezáltal a periférikus látás növelését érik el.  Némely maszkok esetében a gyártók gondoltak a szemüveges emberekre, és gyártanak olyan maszkokat és dioptriás lencséket mellyel az ő látásukat segítik víz alatt.

A szoknya anyaga alapján

Régen gyártottak gumiból készült maszkokat, ma már ezek igen ritkák, mert a tartósabb szilikongumit részesítik előnybe. Ezt vagy átlátszó, vagy fekete kivitelben gyártják. A fekete szilikonnál a legfőbb szempont általában, hogy az oldalról jövő fénysugarak nem zavarnak a látásban. A legfontosabb, mint fent is említettük, az hogy a szoknya rész magába foglalja az orrészt is.

Ezenkívül gyártanak még számos speciális maszkokat is, nemcsak hobbibúvár célokra, mint például a teljes arcot befedő maszkokat, úgynevezett fullface maszkokat, vagy a sisakkal egybeépített maszkokat.

Néhány szóban a pántokról

Manapság a maszkok nagyrészét szilikonpánttal szerelik fel gyártás során.  Ezeket lecserélhetjük neoprénből készült pántokra. Ezek sokkal tartósabbak, mint a szilikonból készültek. Amennyiben beszereztünk egy maszkot, érdemes hozzá tartalék pántot is venni, mert ha merülés előtt elszakad akkor ki tudjuk cserélni, így nem hiúsul meg a merülésünk.

Végezetül,  bármennyire is kezdő búvárok vagyunk, érdemes saját maszkot venni, mivel azt megszokva, nem kell folyamatosan kölcsön maszkokkal elrontani a merüléseinket. 

Kapcsolat: info@extasea.hu

www.extasea.hu

Ha egyszerűen és könnyen akarjuk a ruhák típusuk szerint besorolni, akkor két csoportra osztható, neoprén, és trilaminált szárazruha. Mindkét típusnak egy célja van, szárazon tartani a benne lévő búvárt.  Amennyiben a neoprén szárazruhára esne választásunk, ne feledjük, a neoprén anyag ugyanúgy működik, mint nedves ruháknál, a nyomás hatására veszít az emelőképességéből, és a hőszigetelési tulajdonságaiból, mivel maga a neoprén anyag összenyomódik.  Ezekből kifolyólag a neoprén szárazruhákhoz is ugyanúgy és ugyanolyan mértékben alá kell öltöznünk. Ebből egyenesen következik, hogy a felszínen több súly kell ahhoz, hogy el tudjunk süllyedni, és ahogy nő a környezeti nyomás a ruha veszít a felhajtó erejéből, így jóval több levegőt kel fújnunk a kiegyenlítő térfogatunkba. Mindazonáltal ez a plusz súly a kiegyenlítő térfogat meghibásodása esetén az emelkedésben plusz erőfeszítést igényel, hogy a felszínre juthass. Amennyiben a neoprén szárazruhánkat barlangi környezetben, vagy roncsmerülések közben használjuk, sokkal gyorsabb az elhasználódás ideje, és sokkal könnyebben fent áll a ruha sérülésének veszélye.

Amennyiben trilaminált ruhát választasz, annak az anyaga nem összenyomható, így a lebegőképesség és a hőszigetelés csökkenéssel nem kell számolnunk.

Vásárlás közben a legfontosabb dolog, amire oda kell figyelnünk az a méretpontosság. Amikor egy ruhát próbálsz, mindig vidd magaddal a legvastagabb alá öltözéked, vagy ha nincs akkor a lehetőleg valami vastagabb ruhában próbáld fel. Az a ruha, ami egy szál alsónadrágban jó rád, az biztos, hogy megfelelő alá öltözet mellett kicsi lesz. Amikor felvetted a ruhát, ugyanolyan szabadan kell tudnod mozognod, mint a ruha nélkül.  Amennyiben a ruha összehúzása gondot okoz akkor az a ruha kicsi rád.

A ruhán, amit választasz a leeresztő szelepe legyen automatikus és a válladnál helyezkedjen el. A karrészen elhelyezett leeresztő szeleppel több kellemetlen helyzet adódhat, például amikor le kell engedni a ruhád akkor, mindig fel kell emelni a kezed. Amennyiben például palack szelep elzárás, és nyitási feladatokat csinálsz akkor a felemelt kar miatt folyamatosan távozik a levegő a ruhádból.

A ruha gyártók többsége két gyártó szelepét szerelik az általuk gyártott ruhákra, az egyik az Apeks cég által gyártott szelep a másik az SI Tech. Az Apeks által gyártott felfújó szelepek kivezetése általában 4 óránál van, amíg az SI Tech gyárt olyan szelepeket, amelyek körbe forgathatóak. Így az inflátor csövek csatlakozása könnyebbé válik. Érdemes a felfújó szelepnél arra is odafigyelni, hogy ne speciális inflátor csatlakozó kelljen hozzá, mivel meghibásodás esetén, sokkal könnyebb a standard inflátor cső pótlása.

A szárazruhák a zipzárak elhelyezése szerint is két nagy csoportba oszthatóak. Az elöl keresztbe zipzáros és a vállnál lévő vízszintes zipzáros csoportba. Az elöl zipzáros modelleknél megvan az előny, hogy segítség nélkül tudjuk a ruhát nyitni és zárni – nem kell mindig külső segítséget kérnünk merülőtársainktól.

Amikor szárazruhát veszünk, érdemes olyat választani, amelyek combzsebekkel van ellátva. Ezek alkalmasak arra, hogy könnyen hozzáférhető helyen tároljuk tartalék maszkunkat, víz alatti füzetünket, kis orsókat, felszíni jelzőbójánkat. Kerüljük azokat a zsebeket, amelyek zipzárral záródnak, mert azokat hideg vízben, vastag kesztyűben nehéz kezelni. A legalkalmasabb egy nagy lehajtható tépőzáras záró rész. A zsebben legyen olyan akasztós rész kialakítva, ahova karabinereinkkel tudjuk felszereléseinket akasztani, ez lehet egy D gyűrű, vagy egy vastagabb gumikötél is. Amennyiben nem rendelkezik a ruha zsebekkel azokat később akár ragasztással, akár felvarrással is pótolhatjuk. A zsebek elhelyezkedésénél figyeljünk oda, hogy azok ne a comb elülső részén helyezkedjen el, mert vízszintes testhelyzetben lelóghat és beakadhat bármibe.

A másik csoportosíthatóság a szárazruháknál a lábrész kialakítása. A legtöbb szárazruhát egybe építik a csizmájával. Manapság kezdenek elterjedni azok a típusok, amelyek vízhatlan neoprén zokniban végződnek, és erre egy cipőt vagy bakancsszerű lábbelit kell húzni. A neoprén zoknira akár egy-két számmal nagyobb neoprén csizmát is húzhatunk.

Amennyiben szárazruhánkat megvásároltuk egy-két dologra odafigyelve hosszú időn keresztül merülőtársunk lehet. A használat során folyamatosan a zipzár épségének megóvása érdekében, kenegessük méhviasszal vagy erre a célra gyártott viasszal vagy zipzárolajjal. A felvétel során a gumiból készült mandzsettákat folyamatosan szórjuk talkum porral. A baba hintőpor nem a legalkalmasabb erre a célra, mert a benne lévő vegyi anyagok a mandzsetta öregedését gyorsítja. Talkum port bármelyik gyógyszertárban kaphatunk a búvárkodási célra szánt termékek árának töredékért.

És legutoljára ne feledd a szárazruha használata tanfolyamot igényel. Melyen elsajátíthatod a ruha használatát, és egyéb hasznos tudnivaalókat tudhatsz meg.

A szárazruha mandzsettájának cseréjéről az alábbi linken olvashattok

Mandzsetta csere ->

Kapcsolat: info@extasea.hu

 www.extasea.hu

A reduktor vásárlás az egyik legfontosabb döntés a felszerelésid megvásárlása során.  A vásárlás során érdemes olyan típusokat választani melyek kipróbált, és tesztelt típusok. Az új típusok lehet, hogy sok új tulajdonsággal rendelkeznek a régebbi típusokkal szemben, de ezekkel kapcsolatban, későbbiekben hibák jöhetnek elő.

A reduktor gyártójának kiválasztásánál fő szempont lehet az, hogy milyen szerviz háttérel rendelkezik itthon és külföldön egyaránt. Milyen tartalék alkatrész ellátottsággal rendelkezik. Mivel a nyomáscsökkentőket minimum évente szervizezni kell ezért ez is egy döntő szempot lehet választásnál.

Amennyiben lehetőséged van vásárlás előtt próbálj ki minnél több gyártót, és típust. Kérdezd meg tapasztaltabb búvárismerőseidet, oktatódat.

Az olyan reduktorokat érdemes kerülni melyek nem sztenderd csatlakozási pontokkal vannak kialakítva.  Felmerülő probléma lehet, ha nem általános elterjedt alkatrészeket használtak a gyártás során, akkor azt esetleg egy külföldi utazás során felmerülő hiba esetén nem lehet cserélni, vagy esetleg kijavítani. Ilyen felmerülő probléma lehet még a nem szabványos menetek a reduktoron lévő kivezetéseknél, a legelterjedtebb LP (alacsonynyomású) csatlakozó méret a 3/8” az Apeks gyártmányú reduktor esetében fordul elő a ½” –os kivezetés. A magasnyomású csatlakozó mérete 7/16”.  Arra is érdemes odafigyelni, hogy a kivezetések között legyen elég hely arra, hogy villáskulccsal a csöveket megfelelően rögzíteni tudjuk, és a törésvédők elférjenek egymás mellett.

További megfontolások tárgya lehet, hogy hány kivezetés van az első lépcsőn. Gondoljunk bele amennyiben a búvárunk szárazruhát is használ, ami plusz egy inflátor tömlővel jár, akkor minimum 4 alacsonynyomású kivezetésre van szükség, úgy hogy abból 2-2 csövet a két irányban megfelelően el tudjuk vezetni. Érdemes arra is odafigyelni, hogy mennyire tudjuk a második lépcsőnket víz alatt oly mértékben szétszedni, hogy a bejutott idegen tárgyaktól a meghibásodást meg tudjuk szüntetni. Ilyenkor esetleg a második lépcsőben lévő membrán kimozdulhat a helyéről, vagy esetleg a bekerült tárgytól nem tudja működésbe hozni a benne lévő szelepet.  Amennyiben a víz alatti szétszedés lehetséges az ilyen hibák a nélkül elháríthatóak, hogy bármilyen más megoldást keljen választanod.

Első lépcső

Az első lépcsők legfontosabb feladata, hogy a palackban uralkodó nyomást egy úgynevezett környezeti nyomásra csökkentse. Ez általában az abszolút nyomás + 8-10 bár lehet, természetesen vannak olyan gyártók, akik más középnyomás értékeket használnak, amennyiben kíváncsi vagy, hogy az általad választott reduktornak, mekkora érdeklődj, az eladótól, vagy a termék gyártójától.

Az első lépcsők kialakításuk szerint két nagy csoportba oszthatók- dugattyús és a membrános kivitel. A dugattyús kivitelű első lépcsők kevesebb mozgó alkatrésszel rendelkeznek. Ezáltal a légzés közbeni munka is jóval kisebb, és a membrános típussal szemben durvább bánásmódot is elvisel. Azok, akiknél előfordulhat az, hogy víz alatt valamilyen okból kifolyólag a reduktorukat vízzel kelljen elárasztani, azok jobban teszik, ha a dugattyús kivitelt választják.  A dugattyús kivitel esetében a víznyomás, és a levegő nyomása közötti különbség a dugattyút elmozdítja, ami ez által egy szelepet nyit és zár. Amennyiben a dugattyú elhelyezkedése merőleges a palackból érkező levegő irányára, akkor a levegő nyomásával szemben a dugattyú elmozdulásához kis erő is elégséges, ebben az esetben az első lépcső egy kiegyensúlyozott első lépcső.

Technikai búvárkörökben a legelterjedtebb dugattyús első lépcső a Scubapro által gyártott MK25-ös típus. Ez egy kiegyensúlyozott első lépcső 5 középnyomású és 2 magasnyomású kivezetéssel.  A középnyomású kivezetések a reduktor egyik végén találhatóak, amely elősegíti a csövek megfelelő elhelyezését bármilyen konfiguráció esetén.  A dugattyús kivitelű reduktorok alkalmasabb a stage és dekompressziós palackok használata esetén,  mivel ez a típus jobban ellenáll a nyomáskamrába jutott víz káros hatásaival szemben, mint a membrános kivitel. Víz úgy juthat be az első lépcsőbe, ha víz alatt kell kicserélned a palackon az első lépcsőket, vagy ha túl sokáig hagyod a dekompressziós palackjaidat víz alatt leengedett nyomás mellett.

A membrános reduktorokban egy magasnyomású szelepet nyitja vagy zárja egy kis rúd, ami egy rugalmas membránhoz van rögzítve.  Amikor a búvár levegőt vesz a nyomáskamrában a nyomás csökken, a membrán elmozdul, ezáltal nyílik a magasnyomású szelep. Mivel a külső nyomás közvetítése egy nyomásközvetítő rúdon keresztül történik, így nem szükséges, hogy bármilyen nyílás legyen az első lépcsőn.  Mivel ezek a reduktorok teljesen zártak, így megfelelően használhatóak hideg vízben, így csökken az elfagyás okozta meghibásodások.

A membrános első lépcsők esetében is létezik kiegyensúlyozott és a kiegyensúlyozatlan típus. A dugattyús típustól eltérően, a membrános első lépcsők úgy érik el, hogy kiegyensúlyozottak legyenek, hogy a nagynyomású szelepülék mindkét oldalára levegőt juttat. A kiegyensúlyozatlan kivitel esetében, ahogy csökken, a palack nyomása úgy növekszik a középnyomás, mivel a palackból érkező nyomás segítségével záródik a HP szelep. Pont fordítva, mint dugattyús kiegyensúlyozatlan kivitelnél, mert ott ahogy csökken a nyomás a palackban sokkal kevesebb ideig tudja a dugattyút kimozdítani a szelepülékről, ezáltal csökken a középnyomás is.

A reduktorok a palackhoz való csatlakozásuk alapján is két csoportra oszthatóak, az egyik az úgynevezett INT (International) más néven kengyeles, a másik a DIN-es csatlakozás. Manapság már nem nagyon jelent akadályt, hogy a világon melyiket használják. Természetesen lehet mind a két fajtához kapni átalakítókat, melyek segítségével bárhol a világon használhatjuk reduktorunkat.

Mindkét típusnak vannak előnyei és hátrányai. A DIN-es verziónál a csatlakozást tömítő O gyűrű védettebb, ezáltal kisebb a szivárgás esélye. A DIN-es verziót a barlangi és technikai búvárok előnyben részesítik, mert ezek használata mellett kisebb a beakadás veszélye.

Második lépcsők

A második lépcsők feladata hogy a tömlőkön érkező középnyomást a környezeti nyomásra redukálja. Ezt egy membrán segítségével teszi, ami belégzés esetén egy szelepet nyit, ami feltölti a második lépcső kamráját légző gázzal. A legtöbb második lépcsőt két nagy csoportba lehet sorolni az által, hogy milyen típusú szeleppel van ellátva. Ez lehet légző gáz áramlásával egyező irányú (pl. Scubapro G250, Apeks TX50) vagy a gáz áramlásával fordított irányú szelep (pl. Poseidon Jetstream). A két típus között a legfontosabb különbség, hogy meghibásodás esetén ez egyen irányúak folyamatosan adagolják a légző gázt, míg a fordított szeleppel ellátott második lépcsők elzárják a gáz útját.

Néhány második lépcső el van látva olyan szabályzóval, amely segítségével a szelepnyitás erősségét állíthatjuk, ezáltal a légzési ellenállása szabályozható a reduktornak.  Ezt az állítót sose, hagyd teljesen betekerve, mert a szelepülék felszín hamarabb elhasználódhat. A második lépcsők többsége el van látva egy olyan állítási lehetőséggel is, amely segítségével a levegő áramlási irányát tudjuk változtatni a második lépcső belsejében.   A reduktorok többségén a tömlő csatlakozás a jobb oldalon van elhelyezve, de néhány típusnál ez átszerelhető a második lépcső bal oldalára is (ilyen például a Scubapro R190).  Ez egy egyszerű átalakítás a legtöbb boltban el tudják végezni neked az átszerelést.  A reduktor szétszerelése egyszerű kell, hogy legyen akár a víz alatt is, hogy az esetleges szennyeződéseket könnyen eltávolíthasd. A piacon lévő reduktorok nem minden esetben kínálják ezt a lehetőséget. A tartalék reduktor kiválasztása során, is érdemes , ugyanolyan minőségű, megbízható terméket venned. A tartalék második lépcső jobb ha nem kiegyensúlyozott, nagyteljesítményű, könnyű levegőáramlást biztosító. Mivel itt sokkal valószínűbb az, hogy a levegő folyamatosan áramolhat a tartalék levegőforrásból.  Ezért jobb ha egy kiegyensúlyozatlan típust választasz.

Ezért amikor a boltban egy tartalék második lépcsőt választasz, érdemes egy kiegyensúlyozatlan egyenes irányú szeleppel ellátott modellt választanod, amelyről könnyen eltávolítható a membránt fedő része. Erre megfelelő lehet a Scubapro R190-es második lépcsője, vagy az Apeks cég által gyártott ATX40-es típus.

Tömlők mérete:

Jelen írásban, csak a rekreációs búvárkodásban elterjedt tömlők hosszára és elhelyezésére térünk ki. A mai elfogadott rendszerekben a legalapvetőbb különbség, hogy a búvár abból a második lépcsőből lélegzik, amelyiket társlélegeztetés esetén a merülő társának odaad vagy azt amelyiket nem használja. Azok a búvárok, akik az első megoldást részesítik, előnybe azok általában egy 150-210 cm-es tömlőt használnak a szájukban lévő reduktorhoz. A hosszú tömlőt vagy a palack mellé gumizva tárolják, vagy pedig a jobb oldalon elindítva keresztbe a testükön és balról a nyakukat megkerülve helyezik el a tömlőt. Ebben az esetben a tartalék reduktor egy nagyjából 60 cm-es tömlőre van szerelve, mely a nyakukba van lógatva egy gumi segítségével. A másik elterjedt megoldás esetén a fő reduktor a szájban egy nagyjából 70 cm-es tömlőre szerelve. A tartalék reduktor egy 100-110 cm-es csövön, a jobb oldalukon rögzítve.  Ebben az esetben a tartalék reduktort a könnyű észrevehetőség kedvéért feltűnő színekkel látják el  a tömlővel együtt.

Kapcsolat: info@extasea.hu

www.extasea.hu

Palackok

A merülések során egy dupla 12 literes palackot használok mely, izolátoros manifolddal van összeszerelve. Amennyiben a merülés során extra gáz szükségletek merülnek fel, akkor alumínium stage palackokat használok a gáz szállítására. A manifold használatával igaz, hogy több meghibásodási pontokat építünk a rendszerünkbe, viszont az előnye az, ha netán az egyik palackból elháríthatatlanul szökne a levegő, akkor a manifold zárásával a levegőkészlet felét meg tudjuk óvni. A manifold megóvása érdekében kerülni kell a manifoldnál történő palack cipelését, mivel az a manifold sérüléséhez vezethet. A palackokat két kb 5 cm széles acélpánt fogja össze, mely kellő merevséget biztosít, a régebbi hevederes összefogatásokkal szemben.

Szelepvédőt nem használok, mivel a víz alatt barlangban, jóformán csak a scooter-el való haladás közben tudnák olyan erővel a sziklának menni, hogy az kárt okozzon a szelepekben. A szárazföldön történő palack transzportálás során pedig a szelep védelmére, diókat, valamint szivacs védelmet használok.

A szelepeken, gumi tekerőket használok. A gumiból készült tekerők jobban kézreálnak, valamint kevésbé sérülékenyek, mint a kemény műanyagból készült társaik.

Kiegyenlítő térfogat

A kiegyenlítő térfogat gyanánt egy Halcyon Evolve ’40 –es winget használok a gyári hevederzettel. Ezzen kívül van egy 30 liter-es Sopras wingem is.  A kettő közötti különbséget nem nagyon érzékelem. Elsődleges kiegyenlítő térfogatként a szárazruhámat szoktam használni. Amennyiben kicsit túl vagyok súlyozzva abban az esetben a winget is használom. Az elsődleges kompenzátor használatáról folyamatos viták hallhatóak, de nekem így a kényelmesebb, mert nem szeretem, amikor a szárazruha rám szorul.  A háttámlából a rozsdamentes acélt használom, mivel általában vastagabb aláöltözék miatt több súlyra van szükségem, így ez is kompenzál valamennyit.

Ha súlyoknál járunk, akkor általában V ólmokat használok az adott aláöltözékhez és vízhez megválasztva. Viszont a V ólmokat nem a palack és a háttámla között helyezem el, hanem a palack hátulján, egy speciális csavarral a palackrögzítőhöz csavarva. Így a wing leszerelése nélkül tudom a súlyokat leszedni, valamint ha bent a barlangba messzire kell vinni a felszerelést, akkor könnyebb szétszedni és külön szállítani az ólmot.

Reduktorok

A hátkészülékeken két darab Scubapro MK25-os forgótornyos elsőlépcsőt használok. Sokak szerint a forgótornyok hajlamosak a meghibásodásra, eddig ezeket én nem tapasztaltam. A forgótorony meghibásodása szerintem nem a legvalószínűbb meghibásodása egy reduktornak, és a forgótornyok nyújtotta kényelmet előbbre helyeztem. Ha jól belegondolunk egy dugattyún lévő O gyűrűk sokkal nagyobb terhelésnek vannak kitéve, mint ezek az O gyűrűk. Megfelelő szervizelés és karbantartás mellett nem okozhat problémát.

A második lépcsőim, amelyek a hátkészülék első lépcsőin használok, az 2 db Scubapro S600-as második lépcső. Mivel mind a két reduktor ugyanolyan típusú, ezért amikor valakinek át kell adnom a hosszú tömlős reduktoromat, akkor nekem is ugyanolyan tartalék marad, mint amelyikből korábban lélegeztem. A hosszútömlős reduktort használom folyamatosan, és társmentés esetén ezt adom át, így biztos a levegő hiányában szenvedő merülőtárs működő reduktort fog kapni. Amennyiben esélyt adunk arra, hogy hibás második lépcsőt adunk át abban az esetben tovább növeljük a stersszes helyzetet.  A hosszútömlő elhelyezkedése a palack mellett lehúzva a lámpa kanisztere alatt kereszbe a felsőtesten és félkörbe a nyak körül helyezkedik el.  Ez az elhelyezés segítségével gyorsan szabaddá tudunk tenni másfél méter csövet, majd egy kézmozdulattal a tömlő maradék része is szabaddá tehető.  A tömlő hossza 210 cm. A rövid tömlőm hossza pont annyi, hogy körbeérje a nyakamat, és az állam alatt helyezkedik el ez által a tartalék reduktor. A tartalék reduktor egy gumikötél segítségével lóg a nyakamba akasztva, így akár kéz nélkül is a számba tudom venni a reduktort.

A stage palackokon is Scubapro MK20 vagy MK25-ös reduktorokat használok. A két típus között csekély különbség van, az MK25-ös MK20-as felújított változata.  A forgótorony miatt mikor a nyakam köré tekerem a csövet könnyebben elhelyezhető a cső. A csövek hossza 100 cm, ez elegendő a stage palacktól indulóan, és megfelelő kényelmet biztosít.  Mivel ezek az első lépcsők dugattyúsak így a víz alatti szerelést, vízzel való elárasztást jobban viselik, mint a membrános első lépcsők. A második lépcsők melyeket használok Scubapro R190-esek. Ezek rendkívül egyszerű, megbízható darabok.  Az oxigén-es stage palackomra egy MK2/ R190 –es első és második lépcsőt használok.  Azt nem állítom, hogy ezek a legjobb reduktorok, nekem ezek megfelelnek az én igényeimnek. Egy dolgot érdemes figyelembe venni, hogy amennyiben kiválasztunk egy márkát abban az esetben érdemes kitartani mellette, mert a tartalék alkatrészek elég sok típus esetén kompatibilis egymással, így kevesebb kell belőle, valamint a speciális kulcs igényeket minimálisra csökkenthetjük.

Nyomásmérőknél, érdemes a jobb minőségű nyomásmérőket alkalmazni. Nálam a stage palackokon 15 cm-es tömlővel van szerelve, a hátkészüléken a hossza akkor pont, hogy ne álljon el a testemtől.

Vágóeszközök

2 db vágóeszközt szoktam magammal vinni. Egy kis kést, valamint egy ollót. Az ollóm egy bármilyen barkács áruházban kapható Fiskars vagy Gardena legegyszerűbb metszőolló. Ezek sokkal jobban vágják a köteleket, mint a búvárollók és az áruk is a töredéke. Az olló a jobb oldali szárazruha zsebembe szokott lenni, az kés viszont a derék hevederen felfűzve.

Orsók

A szárazruhám jobb zsebében mindig tartok egy jump orsót, mint tartalékot. Ez arra szolgál, ha kötelet kell keresni, szakadt kötelet kijavítani, vagy ha két kötél között jump kötelet kell lerakni, akkor ezt használom. Amennyiben a jumpolás tervezett akkor több jump orsót viszek magammal.  A jump orsóimon általában 20-30 méter 2,2 –es poliészter kötél van feltekerve.  Az elsődleges főorsóm egy Halcyon Pathfinder orsó 122 méter kötéllel.

Egyéb felszerelések

A maszkok, amiket használok Cressi mátrix típusúak. A pótmaszkot a szárazruhám bal combzsebébe tartom. Ezen kívül a jobb zsebbe még tartani szoktam egy víz alatti füzetet, valamint egy karabinerre kötött gumikötelet, amin ruhacsipeszek és kötélnyilak vannak az irányjelöléshez.  A bal karomon szoktam elhelyezni egy hajtogatható írótáblát, aminek a rögzítő szíjára egy kis kör alakú tükör van felszerelve. Ennek segítségével forgolódás nélkül nyomon tudom követni a mögöttem lévő merülő társak elhelyezkedést, valamint akár önállóan is el tudom végezni a duplapalackokon lévő reduktorok buborék ellenőrzését. Ezek a kis tükrök autósboltokba beszerezhetőek. Az uszonyom egy Scubapro Jetfin gumiuszony Halcyon rugóspánt kiegészítővel. Ezt az uszonyt a 60-as években kezdték gyártani, sokáig feledésbe merült, majd a technikai tulajdonságainak és adottságainak köszönhetően terjedt el a technikai, és barlangi búvárok körében.

Szárazruha

Merüléseim nagy részét szárazruhába hajtom végre. Egy  Scubapro szárazruhát használok jelenleg, melyen néhány apróbb módosítás már végbement. A kopás elleni védelem miatt a könyökére kevlár foltokat ragasztottam, hamarosan tervezem a térdek megerősítését is kevlár anyaggal. Maga a ruha amúgy cordula anyagból készült mely rendkívül ellenálló a külső behatásokkal szemben.  Mivel ennek semmilyen hőszigetelő tulajdonsága nincs, ezért az alá öltözék használatával oldom meg a hő védelmet.  Az alá öltözékeket, amiket használok azokat Incze Ati varrodája gyártja, nagyon jó minőségben más külföldi gyártók árának töredékért. Nekem két vastagságban van 100-as és 300-asban. Ahova a 300-as nem elég, a víz hidegsége és a merülés hossza miatt, ott a magam által gyártott fűthető mellényt használom még.

Lámpák

A fő lámpám jelenleg egy saját készítésű 3*K2-es Luxeon leddel szerelt kaniszteres lámpa. A kaniszter a jobb oldalra a derékhevederemre szoktam felfűzni. Minden kaniszteremen van elhelyezve egy D gyűrű, amelyre szükség esetén bármilyen egyéb felszerelést fel tudok karabinerezni.  A tartalék lámpáimat Scubapro Nova és UK Mini Q40 es ledes lámpák képzik melyeket, ha sisakba merülök akkor a sisakra gumigyűrű segítségével rögzítem, ha nem akkor a két vállhevederemre karabinerrel rögzítem.  Az új ledes technológiák megjelenésével egy új projekt van kialakulóban ahol 3 db Cree MC-E leddel szerelt lámpa készül 1,5-szer nagyobb áramfelhasználás mellett 4-szer nagyobb fényerő leadása a cél.

Computer

Merülések során többféle computert szoktam használni, Suunto Helo2, Vyper, valamint Uwatec Pro Ultra és Tec2G-t.

Ezek a felszerelések számomra jelenleg a megfelelő konfigurációt alkotják. Ez nem azt jelenti, hogy jövőre is ezzel a konfiguácóval fogok merülni. A felszerelések folyamatosan fejlődnek, ezért folyamatosan érdemes a saját felszerelést is újragondolni, lecserelni egyes darabjait, egy jobbra. a fejlődés soha nem áll meg. Ez az írás nem feltétlen jelenti azt, hogy ez konfiguráció mindenki számára jó, ezzel az írással csak egy irányt szerettem volna adni.