Az ókori Egyiptom a világ egyik legjelentősebb nagyhatalma volt, bár az akkori és mai ország közt inkább csak a közös terület alkot kapcsot, mert a lakosság, az államszervezet és más jellemzők alapján igazából nem mondhatjuk a mai Egyiptomot az ókori birodalom örökösének (örökösöknek leginkább a koptok tarthatóak).

Földrajz

Legértékesebb része a Nílus-völgy 10-15 km széles termékeny folyami oázisa és 200 km széles deltavidéke, amely a Líbiai-sivatag oázisokkal, homokbuckákkal, mélyföldekkel (Kattara-mélyföld -133 m) tarkított mészkőtábla-vidéke és a Vörös-tenger árkára 2000 m magasból leszakadó Arab-sivatag mészkőből és homokból álló sivatagra és hegyvidékre osztja az országot. A már Ázsia területéhez tartozó Sínai-félsziget kopár hegyvidékét a Szuezi-csatorna választja el az ország többi részétől. Legmagasabb pontja: Jabal Kătrîna 2637 m. Legjelentősebb folyók: Nílus. Legnagyobb tó: Nasszer-tó (amely egyben víztároló is).

Etimológia

Egyiptom hivatalos, arab neve (Miszr) sémi eredetű szó, jelentése eredetileg „nagyváros”. Az európai nyelvekben elterjedt alak, melynek magyar változata Egyiptom, a latin Aegyptus szóból származik, amely viszont az ógörög „aigüptosz” átvétele. Az ógörög szó Ptah isten memphisi templomának nevére vezethető vissza („Hut ka Ptah”).
Az ország ókori neve kemet („fekete ország”), amely nevet a Nílus által lerakott termékeny fekete föld után kapta, eltérően a sivatag „vörös földjétől” (deshret). A későbbi kopt időkben a név „keme”-vé rövidült.

Története

A terület viszonylagos elszigeteltsége és a folyó évenkénti áradásai következtében a Nílus völgyében alakult ki az ókori Egyiptom, az ókor egyik legfejlettebb civilizációja, miután Mina i.e. 3200 körül egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot. A birodalom mintegy háromezer évig állt fenn; az utolsó (XXX.) dinasztia hatalmát a perzsák döntötték meg (Kr. e. 525). Később Egyiptom görög, római, bizánci, majd ismét perzsa kézre került.
Az arabok a 7. században hódították meg a területet, hat évszázadig tartó uralmuk alatt vált Egyiptom arab nyelvű és iszlám vallású országgá. 1250 körül a mamelukok vették át a hatalmat; majd 1517-ben az ország az Oszmán Birodalom része lett.
A Szuezi-csatorna elkészülte (1869) után Egyiptom a világkereskedelem fontos központja lett, ugyanakkor pénzügyi válságba is került. Befektetései védelme érdekében a Brit Birodalom 1882-ben a gyakorlatban átvette a kormányzást, hivatalosan azonban Egyiptom 1914-ig az Oszmán Birodalom része volt.
1922-ben nyert részleges, majd a II. világháborút követően teljes függetlenséget. 1952-ben I. Faruk királyt katonai puccsal eltávolították, és helyére fiát, II. Ahmed Fuádot nevezték ki. Az Egyiptomi Köztársaságot végül 1953. június 18-án kiáltották ki; első elnöke Mohamed Naguib volt. Lemondása (1954) után Gamal Abdel Nasszer, az 1952-es forradalom kulcsfigurája vette át az elnöki hatalmat, és az egyiptomi nép birtokába vette a Szuezi-csatornát, mely az ún. szuezi válsághoz vezetett (1956). Ennek keretében az izraeli hadsereg megszállta a Sínai-félszigetet.
1958 és 1961 között Egyiptom és Szíria uniót alkotott, Egyesült Arab Köztársaság néven. Gamal Abdel Nasszer elnöksége alatt a Szovjetuniót tekintette legfőbb támogatójának annak ellenére, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának egyik alapítója volt. 1968-ban az ún. hatnapos háborúban az izraeli légierő az egyiptomi haderőre mért súlyos csapást. Gamal Abdel Nasszer 1970-ben bekövetkezett halála után hű támogatója, Anvar Szadat vette át a helyét, aki először lazított a szovjetekhez fűződő kapcsolaton, végül felszámolta azt. 1973-ban összehangolt szír-egyiptomi támadás indult Izrael ellen (ún. jom kippuri háború), amit a zsidó állam csak amerikai segítséggel tudott visszaverni. Nem sokkal ezután az immár Washington felé orientálódó Szadat az ország gazdasági nehézségeire való tekintettel béketárgyalásokba kezdett, amelyet az 1978-as Camp David-i egyezménnyel pecsételtek meg. Bár a nyugati közvélemény szemében nagyot nőtt, Szadat belső támogatása rohamosan csökkenni kezdett, végül 1981-ben merénylettel végeztek vele. Utódja a ma is hivatalban levő Hoszni Mubarak lett.

Politika

Egyiptom államformája 1953. június 18. óta köztársaság. A köztársasági elnök 1981. október 14-étől Mohamed Hoszni Mubarak, aki immár negyedik elnöki ciklusát tölti. Ő a Nemzeti Demokrata Párt vezetője. A miniszterelnök, Ahmed Nazif 2004. július 9-én tette le az esküt, elődje dr. Atef Obied volt.
Egyiptomban többpártrendszer működik. A kormányzás félelnöki rendszerben történik, azaz a végrehajtó hatalom megoszlik az elnök és a miniszterelnök között. A választópolgárok a parlament tagjain kívül az elnököt is közvetlenül választják (a legutóbbi elnökválasztás 2005 októberében volt). Egyes emberi jogi szervezetek szerint félő, hogy a kormányzat beleavatkozik a helyi választásokba.
Kairóban található az Arab Liga székhelye.

Gazdaság

A Bibliotheca Alexandrina, a híres ókori könyvtár hagyományát követő modern intézmény épülete Alexandriában (Al-Iszkandarija)Egyiptom gazdaságának meghatározó ágazatai a mezőgazdaság, a kőolaj-export, a turizmus és a média. Jelentős bevételi forrást jelent a több mint 5 millió külföldön (Szaúd-Arábiában, az Arab-öböl térségében és Európában) dolgozó egyiptomi által hazaküldött pénz.
Egyiptomban kevés a megművelhető földterület, és a gazdálkodás nagy mértékben függ a Nílustól. Az 1971-ben elkészült asszuáni gát és az általa létrehozott Nasszer-tó javított a helyzeten (bár az ökológiai rendszerre gyakorolt hatása nem volt kedvező), a gyors népességnövekedés (az arab világban a leggyorsabb) továbbra is problémát okoz az élelmiszerellátás terén, és a társadalmi feszültségek egy része is erre vezethető vissza.
A kormány az elmúlt években főként az Egyesült Államok támogatásával jelentős hírközlési és infrastrukturális fejlesztésekbe kezdett a gazdasági reform érdekében. (Izrael után Egyiptom kapja a legtöbb segélyt az USA-tól.)

Mezőgazdaság

Régen egyiptomi gyapotot használták a brit textiliparban, lévén hogy Egyiptom brit gyarmat volt. Mára a gyapot szerepe csökkent.

Az asszuáni-gát

Asszuán a Nílus folyó első kataraktájához közeli város. Két gát terpeszkedik a folyónak ezen szakaszán: az újabb az asszuáni-főgát, a másik a régebbi, az asszuáni-gát vagy asszuáni alacsony gát.
Az első gátat a Britek építették 1899 és 1902 között. A gát 1900 m hosszú és 54 m magas volt. A kezdeti tervek hamarosan alkalmatlannak bizonyultak és a gát magasságát két fázisban emelni kellett 1907–1912 és 1929–1933 között.
1946-ban a gát harmadik emelése helyett elhatározták egy második gát, – a főgát – megépítését mintegy 6 km-el feljebb a folyón. A tulajdonképpeni tervezés 1952-ben kezdődött közvetlenül a Nasser forradalom után, az USA és Anglia pénzügyi támogatásával ($270 millió). Majd 1956 júliusában mindkét ország visszavonta támogatását tisztázatlan okokból. Az egyiptomi kormány kénytelen volt egyedül folytatni a beruházás pénzügyi előkészületeit főleg a Szuezi-csatorna bevételéből. A hidegháború részeként, a Szovjetunio az afrikai befolyásának növelése érdekében 1958-ban közbelépett és a gátépítés költségeinek kb. harmadát fizette ajándékként. A szovjetek biztosították a szakembereket és szállítota a technikai berendezéseket, gépeket. A hatalmas szikla és agyag gát terveit a szovjet Zuk Hidroprojekt Intézet készítette. Az építkezés 1960-ban kezdődött és 1970. július 21-én fejeződött be.
A főgát 3600 m hosszú, 980 m széles az alapnál, 40 m széles a tetején és 111 m magas. 43 millió m3 anyagot tartalmaz. Másodpercenként maximálisan 11000 m3 víz tud keresztülfolyni rajta. A víztározó a Nasszer-tó, mely 480 km hosszú és 16 km a legszélesebb helyen. Felszíne kb. 6,000 km2 és 150 – 165 km3 vizet tartalmaz évszaktól függően. A villamos energia termelése 1967-ben indult, a termelt villamos energia 2,1 GWatt ez akkor Egyiptom teljes elektromosenergia termelésének a felét jelentette.
Előnyei:
egyenletes vízjárás, áradások megszűnése, szabályozott hajózás, folyamatos öntözés, új öntözött földek művelésbe vonása, a vetésterület kibővülése; energiatermelés, iparfejlesztés (vegyipar, AI-kohászat), a falvak villamosítása.
Hátrányai:
Áradások megszűnésével a természetes trágyázás elmaradása, termésátlagok csökkenése; halászat visszaesése a deltavidéken, halászfalvak hanyatlása, a Nílus-delta partvidékének pusztulása.
Folyamatos öntözéssel szikesedés, termésátlagok csökkenése.
Tetemes vízveszteség (elpárolgás), a levegő páratartalma megnövekszik, a műemlékek pusztulása felgyorsul; 92 000 ember áttelepítése.

Népesség

Egyiptom a legnépesebb arab ország. A lakosság túlnyomó része a Nílus menti területeken és a Szuezi-csatorna mellett él. Az iszlám vallást követők aránya 90%, a fennmaradó 10% keresztény vallású (főként kopt).

Kultúra

A Szfinx és Khephrén piramisa Gízában, Kairó mellett. Mindkettő az Óbirodalom idején épült.A főváros, Kairó, Afrika legnagyobb városa, évszázadok óta kulturális, oktatási és kereskedelmi központ.
Egyiptomban mind az iszlám, mind a kereszténység befolyása meghatározó. Az Al-Azhar Egyetem a legrégebbi iszlám felsőoktatási intézmény: 970 körül alapították az azonos nevű mecsettel együtt. Mindenkori első emberét hagyományosan a szunniták legfőbb vezetőjének tartják (ilyen hivatalos cím nem létezik). A Kopt Ortodox Egyház mintegy 50 millió hívőjének vezetője az alexandriai pátriárka.
Bár nem túl gazdag ország, Egyiptomban nem kevesebb mint 30 műholdas csatorna üzemel, és évente több mint száz film készül, immár az új stúdiónegyedben is, amelyet „a Kelet Hollywoodjának” neveznek. A filmiparban fő versenytársai a térségben a Perzsa-öböl államai és Libanon. Az arab országok közül egyedül Egyiptomban található operaház.

ÁLLAMFORMÁJA: Köztársaság – az ország teljes neve: Egyiptomi Arab Köztársaság

KÜLKÉPVISELETEK:Magyar Nagykövetség: Kairó, Zamalek, Mohamed Mazhar Str. 29.

Tel: +20/2-735 0659.

Egyiptomi Nagykövetség: 1124 Budapest, Istenhegyi út 7/B. Tel: 225-2150.

IDŐELTOLÓDÁS: Magyarország + 1 óra

HÁLÓZATI ÁRAM: 220 V, a konnektorok megfelelnek a szabványméretnek.

NYELV: Hivatalos nyelv az arab, de a legtöbb ember angolul és németül is beszél.

VÍZUM: Magyar állampolgároknak Egyiptomban vízumkötelezettség van. Az útlevélnek a beutazástól számított még legalább 6 hónapig érvényesnek kell lennie. A vízumot a hurghadai reptéren tudjátok megvásárolni a bankos ablaknál 15 dollárért. A turista vízum (max.) 3 hónapig érvényes, (max.) 1 hónap tartózkodásra és egyszeri belépéssel.

FÉNYKÉPEZÉS: Bárhol bármikor bátran csattogtassátok a fényképezőgépeket, kivéve az alábbi helyszíneket és helyzeteket:

• imádkozó ember (mert tapintatlanság)
•  sírkamrák 3000 éve festett falai előtt
•  papirusz üzem kiállított darabjai
•  Egyiptomi Múzeum
•  Néhány mecsetben
•  Ott ahol ezt látod kiírva: NO PHOTO!
•  Ott ahol Te sem szeretnéd magad lefényképeztetni…

KORALLOK, CSIGÁK, TENGERI HERKENTYŰK: Mindent a szemnek, semmit a kéznek és a bőröndnek! Csak gondolj bele! Évente mintegy 5 millió ember fordul meg Egyiptomban. Ha ezeknek csak a harmada látogatja meg a vörös tengert és csak egy csigát szeretne a polcra helyezni otthon, akkor két év múlva üres lenne a tenger és felborulna az ökoszisztémája. A taperolás meg egyrészt megölheti a korallokban élő polipocskákat, letörhetnek az évszázadok óta épülő törékeny vázak és nem utolsósorban csíphet, szúrhat, haraphat!

DOLLÁR, VAGY EURO? A bölcs Egyiptomi erre csak így válaszol: „money is money!” Mára gyakorlatilag eltűnt a dollár egyeduralma és kezdenek hozzászokni az euróhoz, ezért teljesen mindegy mit hozol magaddal, amíg nem hamis a bankó…Az alkudozás mindennapos cselekedet az országban. Akár a szállás vagy az ebéd ára is lehet alku tárgya. Azonban sose ígérjünk olyan árat, melyet nem akarunk megfizetni. Sehol sem kötelező vásárolni; a visszalépéssel nem sértünk meg senkit sem.

BORRAVALÓ, BAKSIS: Egyben biztos lehetsz: amit kapnak, nem borra fogják költeni, bármennyi legyen is az! Egy átlagos egyiptomi keresete kb. 800 – 1500 font között mozog. A baksis-fizetés (a helyieknek, nem az utazási irodáknak) nem kötelező, hanem lehetőség, nekik pedig fizetés kiegészítés. Ha valaki előzékeny, kedves volt veletek, úgy éreztétek, hogy rászolgált, akkor adjatok neki, de nem kell túlzásokba esni. Helyzettől és szolgálattól függően 5 – 20 font baksis megteszi. Pl. a csomaghordónak 10 – 20 font baksist illik adni, de étteremben 5 – 10 fontnak is örülnek. Szafarin általában a baksis 30 USD vagy 20 Euro, de ez sem kötelező. Ha elégedett vagy az egész héten kapott szolgáltatásokkal, adj.

TELEFON, MOBIL HASZNÁLAT: Egyiptom előhívószáma: +2 (vagy 002), ha haza akarsz telefonálni, akkor az előhívó: +36 (vagy 0036).2 fő szolgáltató érhető el Hurghadán: Vodafone EG, és Mobinil. Mindkettő megbízhatóan működik, a tarifákról az otthoni szolgáltatódnál érdemes érdeklődni.A szafarin általában az első 1-2 napon, illetve az utolsó 1-2 napon van térerő. A parttól távolabb, a nyílt tengeren jellemzően nincs térerő (1-3 nap). De ez is attól függ, milyen útvonalra megy a hajó.

HŐMÉRSÉKLET TÁBLÁZAT (°C)

VISELKEDÉSI SZABÁLYOK: Az egyiptomiak általában barátságosak és toleránsak az idegenekkel szemben, ugyanakkor elvárják, hogy megismerjék és elfogadják szokásaikat. A helyi lakosok között etnikai hovatartozásuk miatt nem szabad különbséget tenni. A nyilvánosság előtt kerülni kell a hangos, feltűnő magatartást, mivel ez a helyi lakosság körében visszatetszést vált ki. Nem ajánlott a helyi lakossággal üzletelni, a helyi lakosság körében pénzváltással foglalkozni. Nem ildomos a saját pénzel való dicsekvés, a borravaló tekintetében pedig ajánlott a visszafogottság. Öltözködjünk visszafogottan, de nyáriasan, kerüljük a kihívó ruházatot!VALLÁS: Egyiptom lakosságának 75%-a muzulmán, 25%-a kopt keresztény.

VALLÁSI ÜNNEPEK: A legfontosabb ünnepek az iszlám vallási szokások köré csoportosulnak. Az iszlám naptárról jó tudni, hogy 11 nappal rövidebb a gregoriánnál. Ras as-Sana az iszlám újév ünnepe. Mohamed próféta születésének ünnepe kiemelten fontos, ez május környékére esik. Ez az esemény mindig nagy látványosságnak örvend; az utcákon táncoló, zenélő, szórakozó embereket látni mindenütt, csodás fényárban úsznak a városok. A Ramadan ünnepének időszakában az üzletek, bankok, hivatalok rövidítve vannak nyitva, az éttermek pedig csak napnyugta után nyitnak ki. A hithű iszlám emberek is sokkal érzékenyebben reagálnak minden apróbb szabálytalanságra - legyünk tehát toleránsabbak! Ilyenkor az utazások árai is általában 25%-al magasabbak az általánosnál, hiszen a buszok nagy része Mekkába tart a zarándokok ezreivel.

PÉNZ: A hivatalos fizetőeszköz az Egyiptomi Font. Jele: LE kb. 42 Ft. (1 USD kb. 5,7 LE). 1 Font = 100 Piaszter. Pénzérmék: 5, 10, 25, 50 piaszter, és 1 fontos; papírpénzek: 25, 50 piaszter és 1, 5, 10, 20, 50, 100 fontos. Sok szállodában van bank (időszakos nyitvatartással), a hajón nincs. Bár a hajón nem is nagyon lesz rá szükséged. Érdemes egy kisebb összeget beváltani a repülőtéren megérkezéskor, és áttanulmányozni a címleteket, hogy ne keverjük össze őket. Ez azért is hasznos, mert ha nem Hurghadából indul a hajó, a kikötőig tartó hosszú úton biztosan meg fogunk állni pihenőhelyen, ahol lesz alkalmunk innivalót, elemózsiát venni.

BANKKÁRTYÁK: Hitelkártyával egyre több helyen lehet fizetni, de javasoljuk bank automatákból történő készpénz felvételt is.

VÁMSZABÁLYOK: Az aktuális vámszabályokról érdeklődhettek a budapesti Egyiptomi Nagykövetségen.

UTAZÁS: Utasainkat partner utazási irodánk menetrend szerinti vagy charter repülőjáratokon, turista osztályon utaztatják. A légitársaságok járatainak indulási időpontjai változhatnak. A menetrendi változásokért a partner utazási irodáink felelősséget nem vállalnak. Az esetleges menetrend-változásról időben értesítünk Titeket. Az utazásnál vegyétek figyelembe a 20 kg poggyász súlyhatárt, amit nagyon szigorúan vesznek a légitársaságok az utóbbi időben. Repülési idők nemzetközi szakaszon kb. 3,5 óra.

BETEGSÉG: Az utazás izgalma, a hirtelen megváltozott időjárás és étkezési szokások miatt kisebb gyomorpanaszok léphetnek fel.Megelőzés:

•  nagy melegben, napon jéghideg ital fogyasztása nem ajánlott;
•  melegből, ha teheted, ne lépj be légkondicionálóval nagyon lehűtött helyiségbe;
•  ne igyál csapvizet, ne fogyassz jéggel hűtött üdítőitalt;
•  ne egyen meg olyat, amit nem kíván;
•  bármilyen panasszal azonnal fordulj a túravezetőhöz!

GYÓGYSZEREK:

•  hasmenésre az Antinal-t alkalmazzuk.
•  tengeribetegség ellen a Dramenex vagy az Emetrex hatásos.
•  Fülcseppből pedig a Viotic-ot szoktuk használni.
•  Torokfájásra több féle szopogatós gyógyszer is kapható: Candy, Strepsils.

Minden gyógyszer beszerezhető a helyi gyógyszertárakban, amit elég könnyű megtalálni: „minden harmadik” bolt patika.Gyógyszeres ládika lesz a hajón is, de célszerű saját készleteket is beszerezni.

VÍZHŐMÉRSÉKLET: A Vörös-tenger partján a víz hőmérséklete az év bármely részén alkalmas úszásra és búvárkodásra egyaránt. Szeptemberben, a szafari időpontjában a vízhőmérséklet 28-30 fok körüli.

ITALOK: Csapvizet nem szabad inni! Palackozott víz kapható fél-, ill. másfél literes kiszerelésben (ára kb. 3-5 LE). Az ország specialitása a KARKADÉ, hibiszkuszvirágból főzött tea. A vallás miatt az egyiptomiak nagy része alkoholt nem fogyaszt, így italboltot ne keressünk. Szeszesitalt szállodákban (sör, bor), vagy vámmentes boltokban (sör, bor, tömény italok) vásárolhattok a megérkezést követő 48 órában. Tömény italok a hajón is kaphatók, de nagyon drágák. Érdemesebb itthonról vinni, vagy a repülőtéren a vámmentes boltban vásárolni, ahol nagyjából ugyanannyiba vagy egy kicsit kevesebbe kerül, mint itthon.

ÁRAK: Szinte sehol nem írják ki, kérdezzük meg, hogy mi mennyibe kerül, majd alkudozzunk. Soha ne fogadjuk el az első árat, főleg a bazárban ne.

Egyiptomba mindenki azért utazik, hogy megnézze az ókor csodáit, de a Vörös-tengerhez már kevesen utaznak el. Nekünk magyaroknak egyébként is, a tenger az tenger, bárhol van is, és nem is gondoljuk milyen csodákat rejt a kék víz. A Vörös-tenger ráadásul az a hely ahol a tenger környezete is rendkívül látványos, kirándulásra csábító.

Az európai búvárok a legfontosabb merülési helyként tartják számon a Vörös-tengert, egyrészt Európához való közelsége, másrészt változatos élővilága miatt. Főként a legutóbbi években robbanásszerű változás történt a Vörös-tenger partvidékén, így Hurghada és Sharm el – Sheikh kitűnő merülő helyei és jól működő jól felszerelt világszínvonalú merülési célpontokká váltak. Az elmúlt években a helyi hatóságok víz alatti parkokat létesítettek azzal a céllal, hogy megőrizzék és védjék a természeti környezet kiemelten fontos területeit. Ezek a parkok szemmel láthatóan éreztették jótékony hatásukat, a legszebb merülő helyek közé tartoznak nemcsak a Vörös-tengerben, hanem az egész világon. Délfelé haladva az idegenforgalmi létesítmények ritkulnak rendszeres látogatottságuk ellenére az itteni vizekre a titokzatosság, a kontrasztok gazdagsága és a kiszámíthatatlanság jellemző.

A Vörös-tenger a korallok és halfajok fantasztikus változatosságával kínál páratlan merülési élményt. Ezt a látszólag apálymentes medencét a Szuezi-szoros, az Akaba-i öböl és Bab el Mandeb – szoros választja el az Indiai óceántól. Rendszeres áramlatok haladnak benne télen észak, nyáron dél felé és mély vizei is 30 Celsius fokra melegednek a tengerfenék vulkáni tevékenysége miatt. Eddig több mint 400 korallfajt jegyeztek fel és az itteni haltársulások 20 százaléka a világon sehol másutt nem található meg.

Szabályok a hajón és a víz alatt

A hajón

•  Spórolj a vízzel! A hajón a vízkészlet véges.
•  Ne igyál csapvizet. Üdítőt és ásványvizet a hajón több ponton is találsz.
•  Védjük a környezetet! A vizes ballonok mellé  műanyag poharak vannak kihelyezve. Ha lehet, az elvett műanyag pohárra, vagy ha van, az üres üdítős / ásványvizes palackra írd rá a neved és használd többször.
•  A fedélzeten cipő, papucs viselése a szalonban és kabinokban tilos, az többi területen pedig nem ajánlott a balesetveszély miatt.
•  Pénzt, útlevelet, ékszereket a széfben helyezhetitek el.
•  Monokinizés a hajó fedélzetén nem illendő a mohamedán személyzetre való tekintettel.
•  Az ételek kabinokba hordását, kérjük, mellőzzétek a tisztaság megóvása érdekében.
•  A szalonban és a kabinokban a dohányzás tilos.
•  A WC-be csak olyan tárgyakat ürítsünk, amit előtte elfogyasztottunk. Azaz ne dobjatok bele wc-papírt, egyéb papírokat, szemetet, mert eldugul a vízvezeték, és kellemetlen meglepetést okozhat. A wc-papírt a fürdőszobában elhelyezett szemetesekbe dobjátok. Ne aggódjatok a szagok miatt, minden nap ürítik a szemeteseket.
• A szemetet a szemetes kosárba, és ne a tengerbe dobjuk, beleértve a cigaretta csikkeket is.
• A jakuzzi (ha van a hajón) csak álló helyzetben, ill. csendes tengeren hajózáskor használható.
• Palackokat a helyükön, vagy a dekken fekvő helyzetben tároljuk. Szafari hajón a palackoknak kialakított tároló helyen rögzítsük a palackunkat.
• A hét elején, a búvárdekken, a felszerelésünk számára kiválasztott helyünket a szafari ideje alatt ne variáljuk, ha nem feltétlenül szükséges.
• A felszerelésünket merülés után összeszerelve kell a helyeden rögzíteni.
• Az első lépcsőt mindig vedd le a palack csapjáról, ezzel jelzed a személyzet felé, hogy kérsz töltést. Ha nem szereled le az első lépcsőt, nem fogják feltölteni a palackodat.
• Az egyéb felszereléseidet (maszk, ólom, ólomöv, bója, stb.) a palackod alatti ládában tárold. A neoprén ruhák számára a búvárdekken vállfák találhatók. Figyelj, hogy a ruha zipzárját mindig húzd fel, mert egy erősebb szél elfújhatja a ruhádat.
• A kabin ablakok csak álló helyzetben lehetnek nyitva. Ha nagyon erős a hullámzás, még álló helyzetben sem szabad kinyitni az ablakokat.
• Szerszámokat, berendezéseket használat után tedd vissza oda, ahol találtad.
• Telefont, számítógépet, fényképezőgépet palm topot a kabinokban, vagy ha van, az arra kijelölt helyen tudod tölteni.
• Búvárlámpát, víz alatti vakut a külső töltőnél vagy az arra kijelölt helyen kell tölteni.
• A búvár lámpák, víz alatti fényképezőgépek elmosására, áztatására kihelyezett édesvizes vödörbe / kádba mást ne tegyél.
• Merülőgáz igényeket időben jelezzük a személyzetnek. Ha van a hajón kijelölt eszköz / jelölési mód, amivel jelezheted, hogy sűrített levegőtől eltérő légzőgázt kérsz, feltétlenül használd.
• Napközben tilos alkoholt fogyasztani. Ennek megszegése letiltással jár. Az adott nap utolsó merülése után lehet alkoholt fogyasztani. Ha mész éjszakai merülésre, akkor csak utána. Ám még így sem javasolt a hajnalig tartó alkoholizálás, mert a reggeli első merülés és az alkoholfogyasztás között 6 órának el kell telnie, azaz éjfél után már nem ajánlott.

Merülés előtt és a víz alatt

• Minden merülés előtt eligazítás (briefing) van. Itt elhangzanak az adott merülésre vonatkozó szabályok (mélység, idő, stb.). Mindig megtervezzük a merülést, majd megmerüljük a tervet, ezért: Eligazítás nélkül búvárkodni tilos, azaz ha nem veszel részt a briefingen, azon a merülésen nem vehetsz részt.
• Egyik merülés sem kötelező, ha nincs kedved, kihagyhatod. De mindig jelezd a merülésvezetőnek, ha nem mész. 
• Tilos a tengeri élőlények (korallok, halak, kagylók, stb.) etetése, megérintése, még halott állapotban is! Ennek megszegése letiltással járhat.- Kötelező a merülőtársi rendszer megtartása – kivéve technikai búvároknak amennyiben technikai felszereléssel merülnek. Ennek megszegése letiltással járhat
• Minden búvár a képesítésének megfelelő mélységbe és környezetben merülhet. AOW maximális mélység 30 méter, mélymerülő specialitással, vagy haladó nitrox végzettséggel 40 méter. A maximális mélység jelentős túllépése esetén letiltás járhat.

Kötelező felszerelések ( az egyiptomi jogszabályok alapján)

Minden búvárnak rendelkeznie kell az alábbi felszerelésekkel:

•  1 db. nyomásmérő,
•  1 db mélységmérő,
•  1 db időmérő,
•  másodlagos levegő forrás (octopus)
•  1 db lámpa, melyet a nappali merüléseknél is vinni kell
•  1 db tükröző felszerelés (nem üveg tükör, fém lapocska, stb.)

Minden merülőpárnak rendelkeznie kell 1 db felszíni jelzőbójával (SMB vagy "dekó" bója)

Az alábbi felszerelések használata  tilos a Vörös-tenger egyiptomi szakaszán:

• búvár tőr
• kesztyű
• szigonypuska
• gyűjtőháló

Ajánlott egyébb felszerelések, pótalkatrészek:

• Búvár computer,
• pót maszk,
• uszony- ill. maszk pánt,
• légzőcső,
• jelző rakéta,
• rozsdamentes zsinórvágó,
• neoprénragasztó,
• szilikonzsír