Egyesületi alapszabályzat |
| 2009. szeptember 24. csütörtök |
Exta-Sea Búváregyesület (Exta-Sea Divers Association)
I. Az egyesület főbb adatai
1.5. Az Egyesület jogi személy.
|
II. Az egyesület fő célkitűzései
2.1. A tavakban és tengerekben rejlő romokról, roncsokról, valamint az ott található élővilágról fotósorozatok és filmfelvételek készítése, ezáltal azok megismertetése a nagyközönséggel.
A tengeri élővilág megismertetése annak megóvása érdekében.
Vizes barlangok kutatásában, felfedezésében való közreműködés, valamint a kutatási eredmények, fotók, filmfelvételek megismertetése a nagyközönséggel.
2.2. Az egyesület további céljai:
– Az egészséges életmódra nevelés. – Szabadidős és rekreációs célú - készülékes és szabadtüdős - búvárkodás minél szélesebb körű lehetőségének megteremtése. – A technikai búvárkodás elméleti ismereteinek, valamint gyakorlatának magas szintű oktatása. – A merüléssel kapcsolatos ismeretek folyamatos frissen tartása, bővítése. – A búvársport szinten tartása, fejlesztése, valamint utánpótlás nevelése. – Nemzetközi merülési szabályzat megismertetése. – Rávilágítani, és széles körben bemutatni a tengeri környezet életünkben betöltött szerepének fontosságát. – A megmaradt tengeri élővilág megóvása.
III. Az Egyesület tevékenysége
3.1. A közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban Kh. tv.) alapján az Egyesület a következő közhasznú tevékenységeket folytatja:
– nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés; – kulturális tevékenység; – természetvédelem, állatvédelem; – környezetvédelem, – sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével; – egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység.
3.2. Az Egyesület a következő közhasznú szolgáltatásokat végzi, amelyeket korlátozás nélkül bárki igénybe vehet:
– A tavakban és tengerekben rejlő romokról, roncsokról, valamint az ott található élővilágról fotósorozatok és filmfelvételek készítése, azok bemutatása a nagyközönségnek. – Vizes barlangok kutatásában, felfedezésében való közreműködés, valamint a kutatási eredmények, fotók, filmfelvételek megismertetése a nagyközönséggel. – Ismeretterjesztő, oktató és továbbképző előadásokat, rendezvényeket, bemutatókat, filmvetítéseket szervez a tengeri élővilágról. – Ismeretterjesztő és oktatási segédanyagokat ad ki, szerez be és forgalmaz. – Internet honlapot működtet. – Találkozókat, tanfolyamokat, továbbképzéseket és konferenciákat, valamint búvárexpedíciókat szervez és bonyolít le. – Együttműködik bel- és külföldi társszervezetekkel és intézményekkel. – Időszakosan nyomtatott és elektronikus körleveleket bocsát ki. – Folyamatos tudásbeli és technikai fejlődés biztosítása. – A búvársporttal kapcsolatos lexikális tudás bővítése. – Az újdonságok technikai részleteinek megismertetése. – Nemzetközi merülési szabályzat megismertetése. – Búvártalálkozók szervezése és különböző országok búvárainak tapasztalatcseréje. – A búvársport folytatásához szükséges kondicionális képességek fejlesztése, valamint szinten tartása.
3.3. Az egyesület tagjainak az alábbi lehetőségeket biztosítja:
– Igény esetén tanfolyamok szervezése. – Úszási lehetőség biztosítása uszodában – A tagok egyéni búvár útjainak támogatása:
3.4. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljai elérése érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
3.5. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat.
3.6. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott tevékenységre fordítja. 3.7. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet, pártpolitikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson nem állít jelöltet, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV. Az egyesület tagjai, a tagok jogai, kötelességei
A tagság formái:
4.1. Az Egyesületnek lehetnek alapító-, rendes- és tiszteletbeli tagjai. A tagok száma korlátlan. A tagok bármilyen állampolgárságú, 15 évesnél idősebb magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok is lehetnek.
4.2. Alapító tagnak az számít, aki az Egyesület alapító taggyűlésén jelen volt. Az alapító tagok rendes tagnak minősülnek.
4.3. Rendes tag lehet minden olyan magán- vagy jogi személy, akinek felvételét az Egyesület legalább két rendes tagja javasolja, és felvételét kéri az Egyesületbe, annak alapszabályát elfogadja, továbbá a megállapított tagdíj fizetésére kötelezettséget vállal.
Az egyesületi tag felvételéről az Elnökség 2/3-os szótöbbséggel dönt.
Az Egyesület tagjai tagsági igazolványt kapnak.
A tagdíjat a Közgyűlés évente előre határozza meg. A tagok a tagdíj összegét az éves, rendes közgyűlésen határozzák meg egyszerű többséggel.
4.4. Tiszteletbeli taggá választható az a magánszemély, aki az Egyesület érdekében kifejtett tevékenységével, illetve az amatőr tengerkutató-, vagy barlangkutató búvárkodás területén végzett munkájával rendkívüli érdemeket szerzett. A tiszteletbeli tagokat a Közgyűlés választja, a megválasztáshoz egyszerű többség szükséges.
A tagok jogai:
4.5. Az egyesületi tagsággal járó jogok csak a tagokat illetik meg. Az egyesületi tagsággal járó jogok más személyre át nem ruházhatók.
4.6. Az Egyesület minden rendes tagja bármilyen egyesületi tisztség betöltésekor választhat és választható azzal, hogy az Elnökség tagja kizárólag olyan tag lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
4.7. A Közgyűléseken az Egyesület minden rendes tagjának hozzászólási, javaslattételi és szavazati joga van. Az Egyesület rendes tagja a választott tisztségviselőkhöz az Egyesületet érintő bármely ügyben kérdéssel, javaslattal és panasszal fordulhatnak, az őket közvetlenül vagy közvetve érintő ügyekben az Egyesület dokumentumaiba betekinthetnek. Jogi személyű rendes tag esetén az ezen pontban szereplő jogokkal a tag képviselője élhet.
4.8. Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomásra jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
4.9. A tagok használhatják az Egyesület által biztosított eszközöket, lehetőségeket, részt vehetnek az Egyesület rendezvényein, részesülhetnek az Egyesület által nyújtott kedvezményekből.
4.10. A tiszteletbeli tagokat megilletik a rendes tagokat megillető jogok, azonban mentesülnek az éves tagsági díj megfizetése alól.
A tagok kötelességei:
4.11. Az Egyesület minden tagja betartja az alapszabályt, és az Egyesület céljai érdekében tevékenykedik.
4.12. A tagok a vállalt tagdíjfizetési kötelezettségüknek mindenkor eleget tesznek, ez a kötelezettség a tiszteletbeli tagokat nem érinti.
4.13. Az Egyesület minden tagja köteles búvárhoz méltó magatartást tanúsítani.
A tagság megszűnése:
4.14. A tagság automatikusan megszűnik elhalálozás, illetve jogi személy tag esetében annak jogutód nélküli megszűnésekor.
4.15. Bármely tagsági forma megszűnik kilépés útján, ha a tag ezt írásban az Elnökségnek bejelenti, a bejelentés napjával.
4.16. A rendes tagság megszűnik törlés útján, ha a tag az éves tagdíját a megállapított póthatáridőig felszólítás ellenére sem fizeti be.
4.17. Bármely tagsági forma megszűnhet kizárás útján. Ki lehet zárni azt a tagot, aki az Egyesület érdekeit veszélyezteti, bűncselekményt követ el, vagy az alapszabályt súlyosan megszegi. A tagok kizárása az Elnökség hatáskörébe tartozik. A kizáráshoz az elnökség egyhangú döntése szükséges. Az Elnökség ilyen értelmű írásos határozatát indokolni kell, és azt az érintett tag a kézhezvételtől számított 15 napon belül a közgyűléshez megfellebbezheti.
4.18. A tagság megszűnése esetén a már befizetett tagdíj vissza nem igényelhető.
V. Az egyesületi vagyon
5.1. Az egyesületi vagyon forrásai: – tagdíjak, – egyesületi rendezvények bevételei, – adományok, alapítványok, támogatások, – promóciós, reklám támogatások, – az egyesület felszerelésének bérletbe adásából származó bevételek, – egyéb bevételek.
5.2. Az egyesület nevében és javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
Az egyesület nevében és javára történő adománygyűjtés csak az Elnökség írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
5.3. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - saját vagyonukkal nem felelnek.
VI. Közgyűlés
6.1. A közgyűlés a tagok összessége, az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
6.2. Az Elnökség minden egyesületi évben, amely a naptári évvel megegyezik, rendes Közgyűlést hív össze, amelynek időpontjáról, helyéről és napirendjéről minden tagot legalább 15 nappal előbb értesít elektronikus levélben, valamint az egyesület honlapján.
6.3. Az Elnökség sürgős testületi döntést igénylő kérdésekben rendkívüli közgyűlést hívhat össze. Össze kell hívni a rendkívüli közgyűlést, ha azt az Elnökség kéri, illetve, ha a szavazati joggal rendelkező tagok legalább egyharmada – a megvitatandó tárgy megjelölésével – írásban kéri, továbbá, ha azt a bíróság elrendeli. A rendkívüli közgyűlés időpontjáról, helyéről és napirendjéről minden tagot legalább 15 nappal előbb értesíteni kell elektronikus levélben, valamint az egyesület honlapján.
6.4. Az Egyesület közgyűlései nyilvánosak, azokon megfigyelőként bárki részt vehet.
6.5. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell a Közgyűlés helyét, időpontját, annak lényeges mozzanatait, minden határozatát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, és ha lehetséges, úgy személyét is. A jegyzőkönyvet az Elnök, és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két, hitelesítőnek megválasztott tag hitelesíti.
6.6. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. Ha a Közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt Közgyűlés – amennyiben ezen jogkövetkezményre az eredeti meghívóban felhívták a tagok figyelmét – az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt Közgyűlést az eredeti - határozatképtelenség miatt elmaradt - Közgyűlés időpontját követő 30 napon belüli időpontra kell összehívni, amely időpontot az eredeti Közgyűlés meghívójában kell megjelölni.
A Közgyűlés – eltérő rendelkezés hiányában – határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén az Elnök szavazata dönt. A Közgyűlés a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg. A tisztségviselők megválasztásához, valamint a visszahívásukhoz a Közgyűlésen jelen lévő tagok kétharmadának szavazata szükséges.
Kizárólag a Közgyűlés hatáskörébe tartozik: - az Alapszabály jóváhagyása és módosítása; - a tisztségviselők megválasztása, visszahívása; - az Egyesület éves beszámolójának elfogadása; - az évi költségvetés megállapítása, ideértve a tagdíj összegének megállapítását is; - a közhasznúsági jelentés elfogadása; - az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása.
Az Alapszabály módosításához, a tag kizárásához, illetőleg a tagsági jogviszony törlésének tárgyában hozott Elnökségi határozat elleni fellebbezés elbírálásához és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a tagok összessége kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. Az Egyesület éves beszámolóját a Közgyűlés az általános szabályok szerint – egyszerű többséggel – fogadja el.
A Közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján: – kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy – bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
6.7. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni. A közhasznúsági jelentés elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A közhasznúsági jelentés tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az Egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-ig saját honlapján, ennek hiányában egyéb, a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.
VII. Az elnökség
7.1. Az Elnökség a Közgyűlések közötti időszakban az Egyesület legfőbb irányító testülete.
7.2. Az Egyesület elnöke az Elnökség elnöke. Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja 2 éves megbízatással. Az Elnökség tagjainak létszáma 3 fő, melybe beleértendő egy elnök, egy alelnök, és egy főtitkár.
7.3. Nem lehet az Elnökség tagja az a személy, akinek esetében a Kh. tv. 9. § (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi feltételek fennállnak.
Az Egyesület tisztségviselői az elnök, az alelnök és a főtitkár (továbbiakban: tisztségviselők). Az Egyesület tisztségviselőit a Közgyűlés választja meg az Egyesület tagjai sorából 5 éves időtartamra az alapszabály 6.6. pontja alapján.
A tisztségviselői megbízatás megszűnik: - a megbízatás időtartamának lejártával; - a tagsági jogviszony megszűnésével; - lemondással; - visszahívással.
Az Egyesület tisztségviselőjét a Közgyűlés visszahívhatja, ha: - a tisztségviselő a jogszabályban, a hatósági határozatban, az Alapszabályban, a Közgyűlés és az Elnökség által hozott határozatban előírt kötelezettségeket vétkesen megszegi, illetőleg azok teljesítését elmulasztja; - az Egyesület céljaival összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít; - ha testi, szellemi állapotánál, vagy egyéb oknál fogva a tisztségének ellátásában 30 napot meghaladóan akadályoztatva van; - ha a tisztségviselő veszélyezteti, illetve megsérti az Egyesület gazdasági rendjét; - ha a tisztségviselő szándékos bűncselekmény elkövetéséért bíróság jogerősen elítéli.
A tisztségviselő visszahívását a tagok 1/3-a írásban indítványozhatja, melyet indokolni köteles. A Közgyűlés az indítványról 30 napon belül határoz az alapszabály VI. 6.6. pontja szerint. A tisztségviselőt visszahívó határozatot írásba kell foglalni. Új elnökségi tagok megválasztásáról is ugyanezen a Közgyűlésen kell dönteni.
A visszahívással érintett tisztségviselő az Egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény
A visszahívó határozat tudomásszerzésének minősül, amennyiben a tisztségviselő az őt visszahívó Közgyűlésen részt vett, továbbá a visszahívó határozatot a tisztségviselőnek kézbesítettnek kell tekinteni: - ha az írásbeli visszahívó határozatot postai úton kézbesítették számára, és ő azt átvette; - ha az írásbeli visszahívó határozatot postai úton kísérelték meg kézbesíteni számára, és ő annak átvételét megtagadta; - ha az írásbeli visszahívó határozatot postai úton kísérelték meg kézbesíteni számára, azonban nem kereste jelzéssel érkezik vissza a tértivemény.
7.4. Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, akinek esetében a Kh. tv. 8. § (1) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi feltételek fennállnak.
7.5. Az Elnökség minden évben legalább két ülést tart. Ezen felül rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt az elnökségi tagok legalább egyharmada írásban kéri. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze, amelynek időpontjáról, helyéről és napirendjéről minden elnökségi tagot legalább 15 nappal előbb értesít elektronikus levélben.
7.6. Az Elnökség ülései nyilvánosak, azokon megfigyelőként bárki részt vehet.
7.7. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van. Határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.
7.8. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a jelenlévők névsorát, helyét, időpontját, az ülés lényeges mozzanatait és minden határozatát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, és ha lehetséges, személyét is. A jegyzőkönyvet az Elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá és az Elnökség által kijelölt elnökségi tag hitelesíti.
7.9. Az Elnökség dönt minden olyan lényegesebb ügyben, amit az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe:
7.10. Az Elnökség feladatkörében:
– Végrehajtja a közgyűlés határozatait, és tevékenységéről annak beszámol. – Gondoskodik az Egyesület szakmai, és célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében végzett gazdasági tevékenységének szervezéséről. – Gondoskodik az Egyesület teljes ügyviteléről, adminisztrációjáról és vagyonkezeléséről, irányítja és ellenőrzi az esetleges ügyintézők munkáját.
7.11. A Főtitkár feladatkörében:
– Végrehajtja a közgyűlés és az elnökség döntéseit, és tevékenységéről azoknak rendszeresen beszámol. – Előkészíti és megszervezi az elnökségi üléseket és közgyűléseket. – Nyilvántartást vezet a közgyűlési és elnökségi határozatokról, valamint a beszámolókról és jelentésekről. – Gondoskodik arról, hogy a közgyűlési és elnökségi határozatok, valamint a beszámolók és jelentések – ideértve a közhasznúsági jelentést is – az Egyesület tájékoztatójában, valamint egyéb írásos és elektronikus fórumain nyilvánosságra kerüljenek, továbbá az érintettekkel írásban közli a határozatokat 30 naptári napon belül. – Biztosítja, hogy az Egyesület működésével kapcsolatos iratokba az Egyesület tagjai, illetve az arra jogosultak betekinthessenek, valamint az éves közhasznúsági jelentésről saját költségére másolatot készíthessen.
VIII. Az egyesület képviselete
8.1. Az Elnök – akadályoztatása esetén az Alelnök – képviseli az Egyesületet más intézményekkel, testületekkel folytatott tárgyalásokon, harmadik személyekkel szemben valamint a hatóságok előtt.
8.2. A szervezet bankszámlája felett az Elnök és az Alelnök együttesen jogosult rendelkezni, azzal, hogy az Elnök akadályozatása esetén a bankszámla felett az Alelnök és a Főtitkár jogosult együttesen rendelkezni.
8.3. Az Elnök vezeti az Elnökség üléseit és a Közgyűlést. Az Elnök akadályoztatása esetén az Alelnök helyettesíti ezen joga gyakorlásában.
IX. A számviteli bizottság
9.1. Amíg az Egyesület éves bevétele nem haladja meg az 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forintot, az Egyesületnél számviteli bizottság választására nem kerül sor.
9.2. Amennyiben az Egyesület éves bevétele eléri az 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forintot, akkor 30 napon belül rendkívüli Közgyűlést kell összehívni, amelyen a tagok megválasztják a számviteli bizottság tagjait. A rendkívüli Közgyűlésre a Közgyűlés fejezetben foglaltak érvényesek.
9.3. A számvizsgáló bizottság ellenőrzi az Egyesület működését és gazdálkodását. Létszáma 3 fő, tagjait a Közgyűlés választja az Egyesület tagjai közül, 2 éves időtartamra. Nem lehet a számvizsgáló bizottság tagja az a személy, akinek esetében a Kh. tv. 8.§ (2) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi feltételek fennállnak.
A számvizsgáló bizottság tagjai megbízatásuk tartama alatt semmilyen más egyesületi tisztséget nem tölthetnek be, és ügyintézői feladatot sem vállalhatnak az Egyesületnél.
9.5. A számvizsgáló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
9.6. A bizottság tagjai az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt vehetnek.
9.7. A számvizsgáló bizottság az Egyesület elnökségétől jelentést, ügyintézőitől tájékoztatást kérhet, az Egyesület könyveit, iratait bármikor megvizsgálhatja.
9.8. A számadási év lezártával megvizsgálja az Egyesület könyveit és iratait, és vizsgálata eredményéről a közgyűlésnek írásban jelentést tesz.
9.9. Amennyiben az Egyesület működése során a számvizsgáló bizottság olyan súlyos szabálytalanságot észlel, amelyben a Közgyűlés döntése szükséges, vagy amelyben a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel, köteles a Közgyűlés összehívását kezdeményezni, és az ülésen az Elnökséget tájékoztatni. Ha a Közgyűlés a számvizsgáló bizottság kezdeményezésére 30 napon belül nem ül össze, a számvizsgáló bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
9.10.A számvizsgáló bizottság működésére az elnökség működési szabályait kell alkalmazni, valamint hatáskörét a Khtv. 11.§-a határozza meg.
X. Az egyesület kapcsolata más szervezetekkel és intézményekkel
10.1. Más szervezetekkel és intézményekkel való együttműködés feltételeit az alapszabály szellemében fogalmazott, kétoldalú megállapodásokban kell rögzíteni. Ezeknek a megállapodásoknak a szövegét az Elnökség hagyja jóvá. A szerződésekről a soron következő Közgyűlést részletesen tájékoztatni kell. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoktól támogatást nem kap, és számukra támogatást nem nyújt
XI. Az egyesület megszűnése
11.1. Az Egyesület megszűnik feloszlásának közgyűlés általi kimondásával, más egyesülettel való egyesüléssel, feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával.
XII. Az egyesület határozatai és a nyilvánosság
12.1.A testületi szervek döntéseit a Főtitkár nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és az ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. A Főtitkár gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit a szervezet székhelyén elhelyezett hirdető táblán hozza nyilvánosságra, valamint elektronikus üzenet (e-mail) formájában elküldi a tagoknak. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban. A szervezet működésének módjáról, szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolói közléseiről időszaki kiadványaiban és Internet honlapján tájékoztatja a nyilvánosságot.
Záradék:
Jelen alapszabályt az Egyesület 2009. június 10. napjára összehívott, megismételt közgyűlése nyílt szavazással, egyhangú határozattal elfogadta. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az 1989. évi II. és az 1997. évi CLVI. törvény valamint a Polgári Törvénykönyv az irányadó. Az Egyesület felett a Pest megyei bíróság gyakorol törvényességi felügyeletet.
Vác, 2009. június 10.
Fekete János Péter elnök
|